A déli harangszó és a csárdás immár hungarikumként él a magyar kultúrában, megörökítve a hagyományainkat és a közösségi szellemet. E két ikonikus jelenség nem csupán zenei kifejezésformák, hanem a magyar nép identitásának fontos részét képezik, tükrözve a

A Hungarikumok Gyűjteménye újabb értékekkel gazdagodott: a déli harangszó és a csárdás tánc immár hivatalosan is elnyerték helyüket, míg a Magyar Értéktárba a csárda került felvételre - jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi platformján. A testület döntése értelmében a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő értékek száma 92-ről 94-re nőtt, míg a Magyar Értéktár összesen 155 elemet számlál.

A bizottság hungarikumnak nyilvánította a déli harangszót, amely 1456-ban, a magyarországi harcok idején szólította imára a keresztényeket, ezzel hirdetve a győzelmet és összefogást. Azóta a hálaadás szimbólumává vált, mély jelentőséggel bírva a magyar kultúrában. Emellett a csárdás tánc hagyománya is bekerült a gyűjteménybe. Ez a tánc nem csupán a legkedveltebb magyar néptánc, hanem világszerte elismert kulturális örökség is, amely a mai napig élő közösségi események szerves részét képezi, és az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja számon.