Bár Trump a statisztikusokat hibáztatja, nem mentesül a munkaerőpiaci adatokkal kapcsolatos káosz felelőssége alól sem.

Második alkalommal rendezik meg a HR (R)evolution konferenciát, amely a munkaerőpiac legfrissebb trendjeit és kihívásait járja körül. Az esemény november 26-án kerül megrendezésre, ahol a hatékonyságnövelés, a nemzetközi fehér galléros munkavállalók, a mesterséges intelligencia, valamint a legfontosabb HR-folyamatok átalakulása kerül fókuszba. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy naprakész információkat szerezz! További részletekért kattints a linken.

A múlt pénteki amerikai munkaerőpiaci jelentés komoly következményekkel bír mind a gazdaság, mind a politika területén. Júliusban csupán 73 000 új munkahely létesült az Egyesült Államokban, ami jelentős visszaesést jelez. Továbbá, a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) frissített adatai szerint a májusi és júniusi foglalkoztatottsági számok összesen 250 000 fővel magasabbak voltak, mint a valóságos helyzet. Ez a revízió aggasztó kérdéseket vet fel a munkaerőpiac valódi állapotáról és a gazdasági növekedés fenntarthatóságáról.

A felülvizsgálat mértéke mindkét hónapban évtizedes csúcsot ért el, ami nemcsak a gazdasági elemzők, hanem Donald Trump elnök figyelmét is felkeltette. Trump vádjai szerint a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) szándékosan torzította a munkaerőpiaci adatokat, ezért utasította csapatát, hogy távolítsák el posztjáról Erika McEntarfert, akit Joe Biden korábbi elnök nevezett ki. A BLS, válaszul Trump bejegyzésére, hivatalosan is megerősítette az elbocsátást, így új fejezet kezdődött a munkaügyi statisztikák körüli vitákban.

Bár a piaci zűrzavart kiváltó júliusi adat-felülvizsgálat tényleg rekordmértékű volt, de ez főként a statisztikai hivatalt érintő kormányzati intézkedéseknek, az adatszolgáltatás módszertanának és az egyre bizonytalanabbá váló felméréseknek köszönhető. Cikkünkben ezen tényezőket vizsgáljuk meg részletesebben.

Az adatok felülvizsgálata együttvéve mintegy 258 000 fővel csökkentette a májusi és júniusi új álláshelyek számát,

mely 1979 óta a legnagyobb mértékű korrekció volt, a pandémia első hónapjainak bizonytalanságát nem számítva.

A múlt héten közzétett adatok alapján a korábbi jelentések szerint júniusban 133 000, míg májusban 125 000 új álláshelyet regisztráltak, azonban ezek a számok jelentősen eltérnek a ténylegesen meghirdetett állásoktól. Június adatainak korrekciója csupán 4, míg május hónap 42 éves mélypontot jelent a negatív rekordok sorában.

A munkaerőpiaci statisztikák negatív felülvizsgálata az utóbbi időszakban gyakori jelenséggé vált. Az elmúlt egy év során nyolc alkalommal tapasztaltunk ilyen korrekciót, míg ha három év távlatából nézzük, a medián korrekció értéke -10,000 volt.

Ez világosan utal arra, hogy a BLS gyakran hajlamos túllőni a foglalkoztatottsági növekedés mértékén. Emellett érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években számos más makrogazdasági mutató esetében is jelentősen megnőtt a becslési hibák aránya.

Az amerikai adatközlés egyik jellemző vonása a rendkívüli gyorsaság, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy lényegében valós idejű információt (vagy legalábbis ennek látszatát) kapjanak a gazdaság állapotáról. A statisztikai hivatal, a BLS, havonta körülbelül 120 000 magán- és állami munkaadót kérdez meg telefonon a munkaerőpiac helyzetéről. Azonban nem minden megkeresett tud vagy akar időben válaszolni az első határidőre. Ennek következtében a BLS minden hónap végén a rendelkezésre álló, de hiányos mintát használja fel az adatok publikálásához, ami elkerülhetetlenül a tévedések és a pontatlanságok növekedéséhez vezet. A gazdasági helyzetről csak a később beérkező válaszok, valamint az előzetes adatok felülvizsgálatával nyerhetünk pontosabb képet, így biztosítva a szervezet hitelességét és szakmai integritását. Azonban a később érkező, vagy esetleg módosított adatok jelentős mértékben árnyalhatják az első körben bemutatott képet, ahogy azt a legutóbbi héten is tapasztalhattuk.

A BLS helyzetét a felmérések végrehajtására alkalmazott módszertan is bonyolítja, hiszen a telefonos megkeresések napjaink digitális korszakában lassú, erőforrás-igényes és rugalmatlan megoldásnak tűnnek.

Nem meglepő, hogy a válaszadási arány a tíz évvel ezelőtti 80%-os szintről mára 60-70%-ra csökkent.

jelentősen növelve ezzel a becslések pontatlanságát. Ha ráadásul kiderül, hogy a késve beérkező válaszok valamilyen szempontból össze is függnek egymással (például néhány iparághoz kapcsolódnak csak), az még inkább emeli a torz első eredmények és a komoly revíziók esélyét.

A fentebb említett tényezők rávilágítanak az ilyen típusú statisztikák egyik lényeges problémájára, amely az attrition bias néven ismert, magyarul a minta "lemorzsolódásaként" vagy "elfáradásaként" is emlegetjük. A statisztikai minták hosszú időn keresztül változatlanok maradnak, ami mögött az a cél áll, hogy az adatok összehasonlíthatósága és az időbeli változások értelmezhetősége folyamatosan garantált legyen. Ugyanakkor ez a megközelítés statisztikai szempontból kockázatot hordoz magában, mivel az idő múlásával a minta reprezentativitása romolhat, és a válaszadók türelme is csökkenhet. Ezt a jelenséget, amely a becslési hibák növekedését idézheti elő, a statisztikai szakirodalom a minta "elfáradásának" nevezi.

Az amerikai közgazdászok többsége szerint a BLS felmérései során megkérdezett minta minőségi romlása egyelőre még nem eredményezett a korábbinál radikálisan rosszabb becsléseket (arányait tekintve az 1980-as évek 1 százalékos revíziója helyett napjainkban csupán 0,2 százalék a felülvizsgálatok átlagos mértéke). A folyamat visszafordítására jó lehetőséget kínál az adatgyűjtés és -feldolgozás digitalizációja, ehhez azonban a jelenleginél jóval nagyobb forrásokra lenne a BLS-nek szüksége.

A szervezet jelenleg súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, amelyek már régóta fennállnak.

A működési költségvetés reálértékének 22%-os csökkenése az elmúlt 15 év során figyelemre méltó tendencia. Emellett a BLS jelenleg komoly munkaerőhiánnyal néz szembe, amelyet Trump elnök állami költségcsökkentési intézkedései, valamint a január elejétől életbe lépett felvételi tilalom tovább súlyosbít.

A szervezet munkatársai úgy vélik, hogy az elmúlt években a forrás- és munkaerőhiány számos modernizációs fejlesztést hátráltatott. E problémák következményeként a foglalkoztatottság mérése mellett valószínűleg az inflációs adatok precizitása is csökkent a korábbi évekhez képest. A BLS nemrégiben maga is elismerte, hogy a korlátozott kapacitásai miatt idén jelentősen nagyobb mértékben kell támaszkodnia különböző közelítésekre az inflációs statisztikák előállítása során.

Amint azt a múlt pénteki események is igazolják, a gazdasági statisztikákban már látszik Trump takarékosságot hirdető kormányzati programjának negatív hatása, ugyanis

A költségcsökkentési intézkedések is hozzájárulhattak a becslési pontosság csökkenéséhez, ami hosszú távon fokozza a kedvezőtlen gazdasági döntések kockázatát.

Bár a munkaerőpiacot sújtó problémák a legkifejezettebbek, az inflációs adatok gyűjtésének egyre lazább megközelítése figyelemre méltóan rávilágít arra, hogy a statisztikai hivatal alulfinanszírozottsága nemcsak ezen adatok hitelességét kérdőjelezi meg, hanem más mutatók, például az infláció és a GDP méréseit is torzíthatja. Ez a helyzet pedig a döntéshozatalra és a piaci dinamikákra nézve is komoly következményekkel járhat, amelyek akár a gazdasági stabilitást is veszélyeztethetik.