Hamarosan megnyitja kapuit a Nopcsa-kastély, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy felfedezzék ennek a történelmi épületnek a szépségeit és titkait. | Krónika Online

Az épület kultúrtörténeti szempontból jelentős, de egykori lakója, Nopcsa Ferenc is érdekessé teszi a látogatók szemében.

Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc, a neves paleontológus és geológus, kiemelkedő akadémikus, aki a magyar tudomány történetében először írta le a dinoszauruszok nyomait, nem csupán felfedezőként, hanem szenvedélyes kalandorként is ismert. Emellett a kémkedés világában is járt, miközben írói tehetségét is kamatoztatta. Ráadásul ő volt az albán trón önjelölt várományosa, ami különösen színesítette izgalmas életútját.

1877. május 3-án született Déván, gyerekkorát a szacsali kastélyban töltötte, majd Bécsben tanult geológiát. Tizennyolc évesen keltették fel figyelmét a húga által Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok. A kréta időszakból származó ősgyík-csontokat - a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával megszerezve - leírta, rendszerezte, ezek a Magyarosaurus nevet kapták. Nopcsa vetette fel, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét.

1903-ban tette meg első látogatását Albániában, ahol jelentős néprajzi, nyelvészeti és földtani kutatásokat végzett, melyek eredményeként alapvető tudományos monográfiák születtek. Ő volt az, aki megalkotta a régió első valóban használható térképeit, és több ezer fényképen örökítette meg az albánok mindennapi életét.

A bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el, nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, de sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg.