Molli, a mindössze kétéves kisbaba, egy gyógyíthatatlan betegség árnyékában él, ami szülei számára hatalmas kihívást jelent. A család mindennapjai tele vannak aggodalommal és kérdésekkel, miközben próbálnak megküzdeni a bizonytalansággal. A helyzetükről k

Állapota főként mozgáskorlátozottsággal társul, de a beszéd és látás terén is észlelhetők hatások. Jelenleg még nem áll rendelkezésre pontos információ arról, hogy ez milyen mértékben befolyásolja a kognitív fejlődését.

Koraszülöttként látta meg a napvilágot, de hónapokig mindenki abban a tudatban élt, hogy minden rendben van vele. Csak hat hónapos korában kezdődtek a részletes vizsgálatok, amikor is kiderült, hogy oxigénhiányos állapota miatt agyi károsodás érte. Bár nem lehet biztosan megmondani, hogy a korai születés okozta-e ezt a problémát, a szülők nem kaptak sem pontos időpontot, sem megfelelő tájékoztatást arról, mire kellene figyelniük a gyermek fejlődése során.

Az első figyelmeztető jelekre – mint például a fejének emelésére való képtelenség, a környezetére való reagálás hiánya, a játékok iránti érdeklődés teljes hiánya, valamint a szemkontaktus elmaradása – a gyermekorvos négy és fél hónapos korában figyelt fel. A végső diagnózis: cerebrális parézis, azaz agyi bénulás.

Molli agyának bizonyos részei megsérültek, és csak a növekedés során derül ki, milyen szervekre és képességekre van hatással. A kislány jelenleg heti hétféle fejlesztésen vesz részt, köztük az Amerikából származó DMI-módszeren is, amely segít a mozgásfejlődésben.

A terápiák nélkülözhetetlenek, de rendkívül költségesek: bár van állami támogatás, így is közel 250 ezer forintot tesznek ki havonta és a jövőben akár műtétekre is szükség lehet.

Molli szülei, Salánki Barbara és Ditrói Zoltán minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy kislányuk boldog és fejlődő környezetben élhessen. Azonban a rendszer hiányosságai, az elmaradt ellenőrzések és az információk szűkössége komoly kihívások elé állítja őket. Molli minden egyes nappal megmutatja, hogy a szeretet, a kitartás és a megfelelő támogatás valóban csodákra képes.

„A fejét nem úgy emelte, mint a többi gyerek a korosztályában. Később észrevettük, hogy nem tud átkonvertálni a hasáról a hátára, és fordítva sem. Ez a mai napig problémát jelent számára. Ezek gyakorlatilag az első figyelmeztető jelek a kicsiknél, amelyeket észleltünk, és amelyeket gyanúsnak találtunk" - mesélte Molli apukája, majd szomorúan hozzátette: