Geszler Dorottya nemrégiben egy műtéten ment keresztül, és elmondta, hogy rendkívül aggódott az eljárás előtt. "Nagyon féltem" – mesélte, tükrözve a nehéz pillanatokat, amelyeken át kellett esnie. A tapasztalat nemcsak fizikai, hanem érzelmi megpróbáltatá

A műsorvezető annyira rettegett a beavatkozástól, hogy egy egész év telt el, mire végre összeszedte a bátorságát a látását javító szemműtéthez. Ám végül Geszler Dorottya úgy érezte, hogy a döntése helyes volt, és nem bánta meg a lépést.

Idén ünnepli ötvenötödik születésnapját, de Geszler Dorottya jó néhány évet bátran letagadhat a korából.

A csinos műsorvezető nem is érzi magát ennyinek, és bár tapasztalja az idő múlását, mégsem siránkozik a kora miatt, sőt!

"Mindig az elmében dől el minden!" – kezdte az anyuka határozottan. "Ha valaki úgy érzi, öregszik, és folyamatosan ezen kesereg, akkor bizony bele fog öregedni ebbe a gondolatba. A legfontosabb az, hogy hová irányítjuk a figyelmünket. Én is észleltem, hogy több ráncom lett az idő múlásával, de ez másoknak talán fel sem tűnik. Én viszont nem engedem, hogy ez legyen a középpontban, és nem hagyom, hogy elrontsa a kedvemet. Meg kell találni a szépséget minden egyes pillanatban, töltekezni a pozitív élményekből, és arra kell fókuszálnunk, ami örömet ad, nem pedig a negatívumokra."

Szerencsésnek érzem magam a génjeimnek köszönhetően, valamint a fiatal koromban elkezdett aktív életmód miatt. Az izmaim úgy tűnik, megőrizték az emlékeket, és ez különösen motiváló. Összességében elégedett vagyok az életemmel, és jól érzem magam a bőrömben!

Bár néha nehezen fogadjuk el, de ahogy telik az idő, a testünk elkerülhetetlenül változásokon megy keresztül. Ez a folyamat a látásunk romlásával is járhat, ami különösen nehéz helyzetet teremtett a népszerű műsorvezető számára is.

"Jó néhány évvel ezelőtt kezdődött mindez; először csupán közelre láttam rosszul, de sajnos később a távoli látásom is sokat romlott" - emlékezett vissza Dorottya. "Eldöntöttem, hogy kontaktlencsét viselek, de egyszerűen nem találtam a tökéletes darabot, mert vagy szúrt, vagy könnyeztem, vagy egészen egyszerűen nem láttam rendesen a lencsével sem. Amikor végre sikerült megtalálnom a megfelelőt, egy műsorvezetés előtt véletlenül a csapba esett az egyik lencse, így alig láttam a konferáláshoz megírt szövegemet.