Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy valódi béke csak akkor érhető el, ha mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. Azokban a közösségekben, ahol a vallásszabadság hiányzik, a tartós béke megteremtése lehetetlen.

A katolikus egyház vezetője, aki egészségi állapota ellenére is kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen részt vegyen a húsvétvasárnapi ünnepségen, csupán egy hónapja tért vissza a Vatikán falai közé, miután harmincnyolc napot töltött kórházi kezelés alatt.

Az ünnepi misét - amelyen a pápa nem vett részt - Angelo Comastri bíboros mutatta be a Szent Péter téren. A szertartás végén azonban Ferenc pápa kerekesszékben megjelent a Szent Péter-bazilika központi lodzsáján, és egy munkatársa, Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester felolvasta húsvéti beszédét. Ebben reményre biztatott és békét sürgetett a világban. A beszéd után következett szokásos, latin nyelvű áldása Rómára és a világra (Urbi et Orbi).

Néhány perccel később, különleges járművével bejárta a Szent Péter teret, ahol a vatikáni források alapján legalább 35 ezer ember gyűlt össze. A téren kívül várakozókkal együtt a tömeg száma meghaladta az 50 ezret.

Délelőtt a Szent Márta-házban, amely a vatikáni lakóhelyeként ismert, Ferenc pápa fogadta J.D. Vance amerikai alelnököt, aki a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában tölti. A Szentszék hivatalos közleménye szerint a találkozó "néhány percig tartó, magánjellegű" beszélgetést ölelt fel, lehetőséget adva arra, hogy a két vezető kölcsönösen kifejezze húsvéti jókívánságait. Vance szombaton már találkozott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral is, ami a látogatásának fontos része volt.

Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája szokás szerint a béke volt. Úgy vélte, a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják. Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is - "miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk" -, akik "messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel".

A pápa legutóbbi beszédében részletesen áttekintette a világ háborúval sújtott régióit, kiemelve, hogy a Szentföld a legnagyobb figyelmet érdemli. Mély együttérzését fejezte ki a palesztin és izraeli nép iránt, valamint a helyi keresztény közösségek iránt, akik szenvednek a konfliktus következményeitől. Hangsúlyozta, hogy "ez a szörnyű háború" továbbra is halált és rombolást idéz elő, drámai és embertelen humanitárius helyzetet teremtve. Felhívta a figyelmet a tűzszünet sürgető szükségességére, a terroristák által fogva tartott túszok azonnali szabadon engedésére, és arra, hogy segítsünk azoknak, akik "éheznek és békés jövőért küzdenek". Ezen kívül aggodalmát fejezte ki azért is, hogy a világ számos pontján egyre erősebb antiszemitizmus tapasztalható.

Emlékezett meg a libanoni és szíriai keresztény közösségek helyzetéről, és arra ösztönözte az egyházat, hogy figyelje őket és imáikban támogassa a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát.

A háborús helyzet kapcsán szóba került Jemen is, amely a világ legidősebb humanitárius válságát szenvedi el, és amely már hosszú évek óta küzd a szenvedéssel és a megpróbáltatásokkal.

Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárásához fordult, hogy húsvéti ajándék gyanánt békét hozzon a mártír Ukrajnába. Emellett arra ösztönözte az érintetteket, hogy ne adják fel az igazságos és tartós béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiket.

Örményország és Azerbajdzsán között végleges békemegállapodás létrejöttét sürgette, valamint a Nyugat-Balkánon a megbékélés előmozdítását. Felhívta a politikai vezetőket, hogy aktívan dolgozzanak a feszültségek és válságok megelőzésén. Emellett hangsúlyozta a térségben fennálló veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárításának fontosságát.

A pápa a béke és vigasztalás üzenetét közvetítette az erőszak és háborúk által sújtott afrikai népek felé, különös figyelmet fordítva a Kongói Demokratikus Köztársaságra, Szudánra, Dél-Szudánra, a Száhel-övezetre, Afrika szarvára és a Nagy-tavak térségére. Kiemelte a helyi keresztény közösségeket, akiknek vallásgyakorlása sajnos nem lehet szabad és nyílt. Ezen kívül megemlítette Mianmar nehézségeit is, ahol a fegyveres konfliktusok és a közelmúlt földrengései sújtották a lakosságot.

"Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt" - hangsúlyozta.

Felhívást fogalmazott meg a politikai vezetők számára: ne hagyják, hogy a bezárkózást elősegítő félelmek domináljanak, hanem inkább a rendelkezésre álló eszközöket használják a fejlődés előmozdítására. "Ezek az eszközök a béke szerszámai, melyek a jövő építésére hivatottak, nem pedig a pusztulás hozói."

Sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, sürgette egymás segítését, kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, emberséget mindennapjainkban. Megjegyezte: a védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás, "nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem egy +objektumot+ találnak el, hanem lélekkel és méltósággal bíró embereket".

Ferenc pápa üzenete végén, a jubileumi szentév szellemében, arra hívta fel a figyelmet, hogy sürgősen szükség van a háborús és politikai foglyok szabadon bocsátására.

Az ünnepi misén, amelyet a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál tartottak, két erdélyi diakónus, Márton Ottó és Sándor Simon, emelte a szertartás szellemi magasságát. A zenei szolgáltatást a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatóiból álló kórus biztosította, akik hangjuk harmonikus kísérőjeként tettek emlékezetessé minden egyes pillanatot.