Félig róka, félig sakál? Vajon létezhet egy ilyen különös lény? Merüljünk el a kérdés világában, és nézzük meg, mit mondanak a tudomány és a mitológia! Képzeld el, hogy egy olyan állat létezik, amely a róka kíváncsiságával és a sakál intelligenciájával re

A szomszédos vármegye vadászai izgalmas hibridet teremtettek, amely most a figyelem középpontjába került. Az állat fajának pontos azonosítása azonban vitákat generál a vadászok körében, így a biológiai vizsgálatok elengedhetetlenné váltak a titok megfejtéséhez.

Különleges faj esett egy Baranya vármegyei vadászaton. Az elejtett ragadozó pontos meghatározása komoly feladat, ugyanis igencsak megoszlik a vadásztársadalom véleménye arról, mivel is találták szembe magukat. Valóságos kommentháború alakult ki a Nimród Vadászújság közösségi oldalán a faji meghatározás kérdésében, hogy kinél van az igazság, azt már a szakemberek kutatják.

A Nimród Vadászújság közösségi platformján egy igazán különleges zsákmányt mutattak be, amelyet a Hunor-Almamellék Vadásztársaság egyik tagja ejtett el egy éjszakai vadászat során. A közösségi oldal beszámolója alapján a vadász figyelmét felkeltette, hogy a rókának tűnő állat hátulja és csonka farka az aranysakál jellegzetességeit tükrözi. Ezért jogosan merült fel a kérdés: milyen rejtélyes lényt is sikerült megpillantania a vadásznak?

Vajon tényleg egy hibridet ejtett el a baranyai vadász?

Többek szerint egy róka sakál hibridről van szó, mások azonban nem értenek egyet a kijelentésükkel, sőt, felháborítónak tartják pusztán a feltelezést arról, hogy ilyen létezik. Szakmaiatlannak tartják, hogy a lap egyáltalán említésre méltónak találta a hírt.

A lap hivatalos közösségi platformján közzétett információk szerint a feltételezett hibridizáció megerősítéséhez további biológiai analízisek elvégzése vált szükségessé. Papp János András és Fodor János, a két tájegységi fővadász, mintákat gyűjtöttek, amelyeket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői Szent István Campusára küldtek további genetikai vizsgálatok céljából. A közösségi oldal bejegyzése hangsúlyozza, hogy amint az egyetem kutatási eredményei rendelkezésre állnak, azonnal értesítik követőiket.

Megkerestük Kemenszky Pétert, a Somogyi Vadászok Szövetsége elnökét, hogy megtudjuk, mi a véleménye a kérdéses ügyről. A fővadász azonban elkerüli a szakmaiatlan spekulációkat, és hangsúlyozza, hogy érdemes megvárni a gödöllői egyetem vizsgálatának eredményeit. Ezt a nézetet osztotta Lanszki József is, aki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának professzora.

Az almamelléki eset különös érdekessége abban rejlik, hogy a vadásztársadalom szerint a róka és az aranysakál között a természetes környezetben kifejezetten ellenséges viszony van. Ezt a nézetet egy online enciklopédia is megerősíti, amelyben olvasható, hogy az aranysakál legfőbb táplálékkonkurensei között szerepel a vörös róka, Magyarországon pedig a két faj között 72%-os átfedés mutatkozik. Ennek következtében az aranysakál hajlamos arra, hogy a nála kisebb testű rókát megtámadja, ezzel kiszorítva őt saját élőhelyéről.