Federer úgy véli, hogy ennek a győzelemnek a hiányában sosem érhette volna el a wimbledoni bajnoki címet.

Roger Federer Wimbledon történetének legkiemelkedőbb játékosa, de könnyen elképzelhető, hogy más irányt vehetett volna a pályafutása, ha egy adott mérkőzés másként alakul.

Már a teniszpályafutása kezdeti éveiben is világosan kirajzolódott, hogy Federer kiemelkedő tehetséggel bír.

Mindazonáltal, mint sok kezdő tehetség, ő is megérezte a feszültséget, és időnként a nyomás súlyát is a vállán hordozta. Ehhez pedig hozzájárult a tapasztalatlanság is, hiszen az első nagy tornáját megnyerni sosem egyszerű feladat, még a legígéretesebb játékosok számára sem.

Ez történt Federerrel a 2003-as wimbledoni bajnokságon, amikor a döntőben Mark Philippoussist győzte le, 7-6(5), 6-2, 7-6(3) arányban. Ez volt a svájci játékos domináns döntős teljesítménye, aki az egész tornán mindössze egyetlen szettet veszített.

A torna elődöntőjében Federer és Andy Roddick csapott össze, ahol Federer magabiztos teljesítménnyel zárta le a mérkőzést. A három szett során 7-6(6), 6-3, 6-3 arányban győzte le amerikai riválisát, demonstrálva ezzel kivételes tudását és koncentrációját a pályán.

A Tennis Channel egy különleges interjú keretében Steve Weissmannal idézte fel ezt a figyelemre méltó teljesítményt.

Federer abban az időszakban mutatta be legújabb teniszütő-kollekcióját a Wilsonnal, ami nagy szenzációt keltett a sport világában. Eközben Roddick friss döntése, hogy Babolarról áttér arra az ütőmárkára, amelyet a svájci klasszis is választott, Weissmant arra ösztönözte, hogy egy humoros kérdést tegyen fel.

"Gondolod, hogy talán valamelyik wimbledoni döntő másképp alakult volna, ha [Roddick] egy Wilsont tart a kezében?".

Bár könnyed és játékos stílusban, tudva, hogy az ütő márkája valószínűleg nem játszott szerepet egyik versenyző teljesítményében sem, a 20-szoros Grand Slam-győztes mégis mélyen elmerült a téma boncolgatásában, felidézve a 2003-as wimbledoni elődöntő emlékeit.

"Azt hiszem, valószínűleg megvert volna a 2003-as wimbledoni elődöntőben".

Ha a 2003-as wimbledoni elődöntőben vereséget szenvedett volna el, Federer őszintén elismerte, hogy kétségei támadtak volna a füves pályás Grand Slam-győzelem lehetőségeivel kapcsolatban. Ennek tükrében a Roddick ellen aratott győzelme nem csupán egy egyszerű siker volt, hanem egy mérföldkő a karrierjében, amely alapjaiban formálta a jövőbeli teljesítményét.

"És abban a pillanatban, valószínűleg úgy éreztem, hogy a Wimbledon megnyerése számomra elérhetetlen álom marad - így soha nem tapasztalhattam volna meg a győzelem ízét a híres tornán. Mindez azt jelenti, hogy óriási hatással lett volna a jövőmre, ha korábban váltok Wilsonra. Ezzel akár az egész sporttörténetet is megváltoztathattam volna!"

Bár a versengésük számos izgalmas pillanatot hozott, és a svájci teniszező sokszor kiemelkedett, mégis nyilvánvaló, hogy köztük egy különleges kötelék van. Federer arca elárulta az érzéseit, amikor a 41 éves amerikai sportolóról mesélt, mosolygása pedig mindent elmondott a barátságuk mélységéről.