Elhunyt Grunwalsky Ferenc, a Balázs Béla-díjas rendező és operatőr, akinek munkássága mély nyomot hagyott a magyar filmgyártásban. Az alkotó életének és pályafutásának jelentősége mellett emlékezetes filmjei és a művészet iránti elkötelezettsége örökre be


Nyolcvankét éves korában, rövid, súlyos betegségben hétfőn elhunyt Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla díjas rendező-operatőr, a magyar mozgókép mestere - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.

Grunwalsky Ferenc a magyar filmművészet kiemelkedő személyisége volt, aki Jancsó Miklóssal és Szomjas Györggyel együttműködve jelentős hatást gyakorolt a magyar mozgóképkultúrára. Az ő közreműködésük maradandó nyomot hagyott a film világában, amit a közleményben is hangsúlyoztak.

Grunwalsky Ferenc, mint egyetemi tanár, jelentős hatással volt több generáció filmes gondolkodására és pályafutására. Alkotói tevékenysége mellett elhivatottan támogatta a magyar filmes közösség intézményi megerősítését, és kulcsszerepet játszott a filmtörvény megalkotásában, amely megalapozta a jelenlegi filmes támogatási rendszert. Ez a rendszer biztosítja a mozgóképkultúra állami védelmét és fejlődését. Bár hosszú időn át egészségi problémákkal küzdött, Grunwalsky hű maradt hivatásához, és élete végéig szenvedéllyel foglalkozott a film, a mozgás és a képek világával – olvasható a méltatásában.

Grunwalsky Ferenc 1943. május 16-án látta meg a napvilágot Budapest szívében. Egyetemi tanulmányait először bölcsészettudományi területen kezdte, de később váltott, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező-operatőr szakán folytatta tanulmányait, ahol 1968-ban szerezte meg diplomáját. Ezt követően a Mafilm rendező-operatőreként kezdett dolgozni, ahol Jancsó Miklós mellett tevékenykedett évekig. Grunwalsky fényképezte többek között a Jancsó-féle filmek közül a "Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten" (1999), az "Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél" (2000), a "Kelj fel komám, ne aludjál" (2002) és a "Mohácsi vész" (2004) című alkotásokat is.

Névjegyéhez számos sikeres rövidfilm és tévéjáték rendezése, valamint több film forgatókönyvének megírása kapcsolódik. Kiemelkedő munkája az Örökbefogadás című alkotáshoz fűződik, melynek egyik forgatókönyvírója volt. E film révén Mészáros Márta 1975-ben a Berlini Filmfesztivál történetének első magyar és egyben első női fődíját, az Arany Medvét nyerte el. Színészi tehetségét is megcsillogtatta a Szevasz, Vera! (1967), az Idő van (1986) és a Tiszta lap (2002) című filmekben.

Grunwalsky Ferenc 2003 és 2009 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának vezető szerepét töltötte be. Ezen kívül tanári tevékenységet folytatott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol számos fiatal tehetséget inspirált. Aktívan hozzájárult a Magyar Filmszemlék lebonyolításához is, ezzel is támogatva a hazai filmkultúra fejlődését.

A tehetséges és sokszínű művész fotóiból 1995-ben az Ernst Múzeumban nyílt meg a „Danadiák” című kiállítás, amely méltán felkeltette a szakma és a közönség figyelmét. Később, 1999-ben a Ludwig Múzeumban a „Test-Tér” című projektjével lépett a közönség elé, amely a mozgás és a fotográfia izgalmas ötvözetét kínálta.

Művészi munkásságát 1989-ben Balázs Béla-díjjal, 1997-ben érdemes művész címmel ismerték el. A Kossuth-díjat 2004-ben vehette át mint "a filmszakma egyik legkreatívabb egyénisége, aki a magyar valóság különös területeit dolgozta fel, hosszú éveken át a magyar film vizuális nyelvének megújítójává vált; a videotechnika filmszerű alkalmazásának magyarországi úttörője, egyik kidolgozója".

2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjaként gazdagította a magyar kultúra világát, és ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet, amelyet nem csupán kiemelkedő művészi teljesítményéért, hanem a szakmai közéletben végzett fáradhatatlan munkájáért is ítéltek oda neki. 2022-ben a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál keretein belül életműdíjat kapott, majd 2023-ban a filmkritikusok szövetsége is elismerte pályafutását egy újabb életműdíjjal. Ferencváros díszpolgáraként is tiszteletben tartották, míg a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Ezen elismerések tanúsítják nemcsak művészi, hanem közéleti hozzájárulását is.

Related posts