A képviselők között heves viták robbantak ki: Kérlek, mondjátok ki nevetés nélkül, hogy ez a repülőstart!

Az Országgyűlés keddi ülése a napirend előtti felszólalásokkal indult, ahol több képviselő is éles kritikát fogalmazott meg a kormányzattal szemben – köztük Szabó Tímea (Párbeszéd), Toroczkai László (Mi Hazánk), Komjáthi Imre (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet (DK). A fideszes és KDNP-s politikai képviselők azonnali válaszokkal reagáltak a támadásokra. A vitában felmerült a nyugdíjasok helyzete, Ukrajna EU-s csatlakozása, valamint a magyar gazdaság jelenlegi állapota is, ami tovább fokozta a diskurzus élénkségét.

Kedden újra összeült az Országgyűlés, és az előzetes információk alapján több megemlékezés, három képviselő eskütétele, valamint a 2026. évi költségvetés vitája várható. Mielőtt azonban ezek a fontos események kezdetét vennék, a napirend előtti felszólalásokra került sor, ahol a képviselők nem kímélték egymást. Bőven akadt téma, amely heves vitákat generált, így nem meglepő, hogy a politikai diskurzus feszültsége fokozódott.

A tavaszi üléssorozat 23. ülésnapján az ügyészség napjáról - megemlítve az új legfőbb ügyészjelölt, Nagy Gábor Bálint személyét -, valamint a magyar haditengerészekről és az elhalálozott magyar haditengerészekről is megemlékezett az Országgyűlés elnöke, Kövér László - megemlítve Wulff Olaf Richárt újratemetését a Fiumei úti sírkertben.

Ezután Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt a napirend előtti felszólalásában, hogy a Fidesz végnapjait éljük, még a 2015-ös mélyponton sem volt ekkora a probléma a kormánypártoknál: bejelentették, hogy nem lesz fizetésemelés két évig az egészségügyi dolgozóknak, a gazdasági növekedés nem éppen egy "repülőrajt", míg a költségvetést már módosítani is kellett, ugyanis a hiánycél nagy százalékát már sikerült is elérni. Emellett megemlítette, hogy a NER "luxizása" nem csökken és 30 milliárdért még egy űrhajóst is sikerül felküldenünk, "nagy segítség ez a magyar családoknak". Majd kitérve a Pride-ra elmondta, hogy

Kedves képviselőtársaim, hiába minden igyekezet, a Pride ünnepe meg fog valósulni! Budapest eddig is a szabadság szimbóluma volt, és ez a jövőben sem fog megváltozni, még ha önök próbálnák is akadályozni a főváros szellemiségét.

Szerinte végnapjait éli az a kormány, ahol prostitúcióra kényszerítenek fiatal lányokat, ahol feltartják a mentőautókat, ahol félholtra verik Jeszenszky Gézát. "Tudják hogy fog eltakarodni Orbán Viktor a kormányból? Gondolom nem gyalog" - fejezte be.

Fónagy János (Fidesz) ezután arról szólt, hogy mindenki tisztában volt vele, hogy 2025 erős év lesz, és a foglalkoztatottság még mindig magas, a munkanélküliség pedig még mindig alacsony, tehát a magyaroknak van munkája és a magyarok bíznak a jövőjükben.

Az pedig teljesen reális, hogy 2025-ben is 5-6 százalékos reálbérnövekedés legyen. Még az uniós szervezetek is hatalmas gazdasági növekedést várnak Magyarországtól, ahol a gazdaság alapjai stabilak, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye pedig az aszály ellenére is erős.

Kitért arra is, hogy mindhárom nagy hitelminősítő hitelre ajánlatosnak nevezte Magyarországot, tehát "ennyit a pusztulásról és a gödör aljáról". Később Fónagy a fizetések növekedéséről beszélt - összehasonlítva a 2009-es béreket a 2025-ösökkel -, majd a Magyarországra érkező beruházásokat éltette, ahol két év alatt 10 milliárd euró feletti beruházást sikerült az országba hozni.

Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy véli, hogy a "liberálglobalisták" csak most fedezték fel a határon túli magyarokat - most is csak a szavazataikért a 2026-os választások miatt. De véleménye szerint 2004-ben is ki kellett volna állni a külföldi magyarokért, hogy visszakapják állampolgárságukat. Aztán 2007-ben, amikor Románia csatlakozott az EU-hoz, feltétel nélkül, Székelyföld autonómiája nélkül. 2006-ban pedig Demeter Ervin fideszes képviselő követelte Gyurcsánytól, hogy miért nem lépnek fel a 64 Vármegye Mozgalom ellen, de "nem védték meg az egységes magyarságért működő civil szervezeteket" és nem léptek fel a "külföldi ügynökök" beavatkozása ellen. Ám friss eseményekről is beszámolt, ugyanis június 1-jén ismét meggyalázták az úzvölgyi magyar sírokat, akkor sem csinált semmit a kormány.

Nacsa Lőrinc, a Fidesz politikai képviselője, a külhoni magyar közösségek támogatásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ezek a magyarok kizárólag a kormánypártokra támaszkodhatnak, míg más politikai erők elárulták őket. Kiemelte, hogy jelenleg körülbelül 1,2 millió régi-új magyar állampolgár él, és a Fidesz-KDNP kormány mindig is elkötelezett volt a világ bármely táján élő magyarok mellett. Nacsa Lőrinc szerint a kormány mindig is nyitott volt a segítségnyújtásra mindazok számára, akik kérték, és ez a szolidaritás a magyar közösség iránt folyamatosan megmutatkozik. Elmondása szerint:

105 év elteltével továbbra is mi vagyunk a legnagyobb nemzetiség a Kárpát-medencében, és az anyaország elkötelezett amellett, hogy támogatást nyújtson a határon túli magyaroknak, függetlenül attól, hogy a balliberális képviselők mit mondanak. Brüsszelben a külhoni magyarok segítésére irányuló javaslatokat sajnos a legalsó fiókba zárták, amit Magyar Péter is képvisel.

Répássy Róbert (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány jelentős támogatásokat nyújtott a devizahitelesek számára, beleértve a végtörlesztés lehetőségét, az árfolyamgát bevezetését, az elszámolási törvényt, a forintosítást, valamint a magáncsőd-eljárást és a kilakoltatási moratóriumot. A végrehajtásokat illetően kiemelte, hogy azok bírósági döntés alapján történtek, így a bíróságok felülvizsgálhatják ezeket a határozatokat. Szerinte körülbelül 500 ezer ember szabadult meg a hitelek terheitől, míg jelenleg csupán néhány ezer bírósági eljárás zajlik az adósságproblémák miatt.

Komjáthi Imre (MSZP) a kormánypártokhoz fordulva elsimerését fejezte ki, hiszen "itt ez a nép, amelyet sikerült olyan dologban egyesíteni mint eddig senkinek: senki nem érti, miért ragaszkodnak Nagy Mártonhoz". Véleménye szerint a nemzetgazdasági csúcsminiszternek még egyetlen "jóslata sem jött be soha". Megkérte a a kormánypártot, hogy "mondják már ki röhögség nélkül, hogy ez a repülőrajt és szárnyal a gazdaság". Viszont szerinte ez csak a tünet, nem pedig az ok.

Szerinte megdöbbentő, hogy mindenki azonos mértékben adózik, miközben a gazdagok luxuskiadásait, mint például a Ferrarik vagy a Hatvanpuszták fenntartását, valakinek mégiscsak finanszíroznia kellene. "A gazdagoknak kellene hozzájárulniuk" – összegezte véleményét. Kiemelte, hogy a magyar emberek nem irigyek, csupán kíváncsiak arra, hogyan lett Orbán Viktor veje vagy gyerekkori barátja multimilliárdos. Hozzátette, hogy a Fidesz jelenlegi politikája a neoliberalizmus jegyében zajlik, de hangsúlyozta, hogy aki nem hajlandó igazságosan adóztatni, az nem vezet, csupán uralkodik.

Fónagy János véleménye szerint valóban zajlik egy gazdaságpolitikai és ideológiai párbeszéd a felek között. Érdemes visszatekinteni az ország 1910-es évekre, amikor súlyos eladósodottsággal küzdöttünk, ám ezt a helyzetet három év alatt sikerült fokozatosan orvosolni. Ez a helyzet azt mutatja, hogy a gazdaságunk képes volt a talpra állásra, ami azt jelzi, hogy az ország működése alapvetően stabil volt. János úgy véli, hogy a jelenlegi adózási rendszer igazságosabb megoldásokat kínál.

Szerinte a kormánypártot igazolja, hogy 2010-ben azt mondták, hogy 1 millió emberrel fog több dolgozni és ezt meg is csinálták. Emellett a minimálbér és szakmunkásbér emelkedését is kiemelte, valamint a munkáshitel pozitívumait is "Európa legnagyobb adócsökkentési programjával" együtt. "Ez az ország él, fejlődik, dolgozik és minden nehézség ellenére a jövője is biztosított" - zárta szavait.

Gy. Németh Erzsébet (DK) a vidéki özvegyek helyzetéről beszélt, hangsúlyozva, hogy ezek az emberek nap mint nap a megélhetésükért harcolnak. Véleménye szerint az árrésstop intézkedései kudarcot vallottak, és a nyugdíjasok számára ígért ÁFA-visszatérítés sem fog megvalósulni. Ehelyett sokkal fontosabb lenne a nyugdíjak emelése és az infláció mérséklése. A nyugdíj helyett juttatott egyszeri támogatások – mint például a 30 ezer forintos adomány – csupán csepp a tengerben, mivel egy hétvégi nagybevásárlás során azonnal el is tűnik. Az inflációhoz igazított nyugdíjszint pedig nem elegendő, a Fidesz politikája pedig úgy tűnik, hogy a nyugdíjasokat csupán teherként kezeli. A nyugdíjkorhatár emelése pedig a megélhetési válság és a lecsúszás veszélyét hordozza magában.

Zsigó Róbert (Fidesz) szerint a DK az elmúlt 15 évben semmi olyan családpolitikai indítványt nem támogatott, így nem hiteles, hogy pont a kormányt vádolja gyermekellenességgel. Ugyanígy a nyugdíjas-ellenesség sem igaz, hiszen pont a 2010 előtti időkben "emelték a gáz árát, vettek el egyhavi nyugdíjat", míg 2010 után ők visszaadták a 13. havi nyugdíjat, inflációkövető a nyugdíjemelés. Mindemellett az árréscsökkentésről elmondta, hogy rengeteg termék ár lett kedvezőbb az elmúlt időszakban (átlagosan majdnem 30 százalékkal például a drogériai termékeknél), a 30 ezres nyugdíjutalvány pedig iganis segítség az időseknek, ez kifejezetten az ő kérésük volt, hiszen az ÁFA-visszatérítés bonyolultabb lett volna.

Simicskó István (KDNP) az ukrajnai konfliktus tragikus következményeiről beszélt, kiemelve, hogy emberek százezrei vesztik életüket, miközben a béke elérése érdekében tett erőfeszítések, legyen szó akár az amerikai elnökről, akár a magyar kormány lépéseiről, eddig nem hoztak tartós eredményt. A politikus hangsúlyozta, hogy a béke a társadalmi boldogulás alapját képezi, és a kormánypártok is egy háborúmentes jövőt kívánnak, ám úgy érzi, hogy Brüsszelben nem kapják meg a szükséges támogatást ennek megvalósításához. Szerinte a 2012-es Nobel-békedíjas Európai Unió mára teljesen a háború oldalára állt, a szankciók pedig nemcsak hibásak, hanem a tagországokat is súlyos adósságokba taszítják. Ráadásul Ukrajna uniós csatlakozása is sürgetett, ami szerintük csak tovább súlyosbítja a helyzetet, és jól példázza a rosszul megfontolt döntések sorát.

Brüsszel állandóan túllép a saját határain és szerepkörén.

- vélte. Szerinte a magyar kormány a béke mellett tette le a voksát - ezt mindenhol hangsúlyozza is -, ám Brüsszel egyáltalán nem ezen az állásponton van, pedig az egyház is minden vasárnap a békéért imádkozik.

Illés Boglárka (Fidesz) véleménye szerint ez a kérdés minden magyart érint, de akár az elkövetkező évtizedeket is érintheti. Senki sem hitte volna három éve, hogy lesznek ilyen politikusok, akik még mindig a háború folytatását szorgalmazza. "Mi elismerjük Oroszország agresszióját és Ukrajna szuverenitását, de Magyarország pártján állunk" - fogalmazott az államtitkár. Szerinte az EU elhibázott szankciói nem hoztak békét, ellenben látjuk a közvetett hatását, amely több mint 9 ezer milliárd forintba került, és ez még kevés is nekik. Szerinte sajnálatos, hogy Ukrajna csatlakozásáról csak a magyar kormány kérdezi meg az emberek véleményét, úgy néz ki, hogy "más országok vezetői nem tartják ezt olyan fontosnak", miközben Magyarországon kívül 11 olyan ország van, ahol a lakosok többsége elutasítja Ukrajna csatlakozását.

Jakab István (Fidesz) végül arra hívta fel a figyelmet, hogy Simicskó a béke eszméjét hozta a parlamenti diskurzusba, és bár ő is támogatja ezt a gondolatot, más szempontból közelíti meg a kérdést. Szerinte, ha Ukrajna esetleg csatlakozna az Európai Unióhoz, az súlyosan megrendítené a kontinens gazdaságát, és jelentős károkat okozna. Kifejtette, hogy Brüsszel titkos terve az, hogy a tagállamok forrásait átcsoportosítsák, hogy azokat Ukrajna integrációjára használják fel, és a költségeket a meglévő tagállamokkal akarják megfizettetni.

Ukrajnának nem ismerjük a határait, a lakosságának számát, a gazdasági állapotát, nincs jogállamisága és minimum 36 milliárd dollár lenne aknamentesíteni a területeit, miközben az onnan behozott termékek elárasztanák Európa piacait, amivel búzából vagy napraforgóból például megfojtaná az EU gazdaságát. Szerinte az európai gazdák nem voltak és nem is lesznek hajlandók ezt a helyreállítást finanszírozni.

Nagy István agrárminiszter (Fidesz) kifejezte háláját Jakab felszólalása iránt, hangsúlyozva, hogy Ukrajna gyorsított felvétele valóban katasztrofális következményekkel járna. Szerinte komoly fenyegetést jelentene ez a mezőgazdaságra és a polgárokra egyaránt, mind az Európai Unióban, mind Magyarország területén. Az uniós agrártámogatások jelenlegi rendszere nem lenne fenntartható, mivel Ukrajna, földrajzi helyzetéből adódóan, a legnagyobb kedvezményezetté válna. Már korábban is tapasztaltunk piaci összeomlást, amikor Ukrajna szabad kereskedelmi lehetőségeket kapott Európával, és ezt a helyzetet nem engedhetjük meg magunknak még egyszer.

Ukrajna sokszor rosszabb minőségű és olcsóbb termékei most is gondokat okoznak, Ukrajna belépésével pedig a jelenlegi tagállamok támogatásai jelentősen csökkenni fognak

- fogalmazott a miniszter. A magyar agrárium léte a tét és az is, hogy mi kerül a magyar emberek asztalára.

A napirend előtti felszólalásokat követően Kövér László házelnök bejelentette, hogy az Országgyűlésben három képviselői hely vált üressé. Az érintettek között található Orosz Anna, a Momentum politikusa, valamint a fideszes Kovács Zoltán és Hende Csaba. Az üresedett székekre a Momentum részéről Summer Jánost és Király Annát, míg a Fidesz részéről Csuzda Gábort jelölték a pártok.

Hargitai János, a Mentelmi Bizottság elnöke, a képviselőjelöltek kapcsán elmondta, hogy mindhárom jelölt egyéni mandátumot képvisel, mivel időközi választások már nem kerülhettek megrendezésre. A bizottság döntése szerint mindhárom jelölt mandátumát megerősítik, mivel egyetlen jelölésnél sem merült fel összeférhetetlenségi probléma.

Az ünnepélyes eskütételnél a képviselők a ház közpére vonultak, majd a képviselők álló tiszteletadásánál elmondták fogadalmukat. Később az esküokmányok aláírása és az aláírások hitelességének ellenőrzése következett. Kövér László kijelentette, hogy a dokumentumok hitelesek, az Országgyűlés ezzel 199 főre bővült.