Áder János és Berend Ferenc egy érdekes eszmecserét folytattak, amelyben a talajmegújító gazdálkodás fontosságát emelték ki. Rámutattak arra, hogy ez a módszer hozzájárulhat az egészségesebb élelmiszerek előállításához. - Fotó: Youtube
A talajmegújító mezőgazdaság és a no-till technológia nem csupán a talajerózió mérséklésére és a talaj vízmegtartó képességének fokozására képes, hanem a fogyasztók számára is egészségesebb élelmiszerek elérhetőségét biztosítja. Ezt Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke emelte ki a Kék bolygó című podcast legújabb epizódjában.
A legutóbbi podcast epizódban Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószáló Farm tulajdonosa osztotta meg tapasztalatait a no-till farming, azaz a szántás nélküli gazdálkodás világáról. Ferenc már több mint egy évtizede alkalmazza ezt a módszert, amely a direkt vetést jelenti: a talajnak mindössze tíz százalékát "zavarják" meg. A gazdálkodás során kizárólag vetőgépeket használnak, a talajmunkát elkerülik, és a mulcsot a felszínen hagyják, ami elősegíti az élő mikroorganizmusok fejlődését. Az MTI közleményéből merítettünk inspirációt a beszélgetéshez.
Felidézte, hogy édesapja már a 2000-es évek aszályos időszakaiban elkezdett felkészülni a szántás nélküli gazdálkodásra, ezért forgatás nélküli talajművelő eszközöket vásárolt. A no-till technológiára való áttérés nemcsak a környezetvédelmi szempontokat szolgálta, hanem gazdasági megfontolás is állt mögötte. 2011-től kezdve pedig már egyáltalán nem végeznek szántást a teljes termőterületen.
A váltás legfontosabb indoka a talajerózió problémája volt, amely azóta drámaian csökkent. A termőföldön eltűnt az eketalp réteg, amely a 30-40 éve mélyszántással kezelt talajban 5-10 centiméter mélyen található, rendkívül kemény, betonkeménységű réteg, ami rendkívül nehézséget okoz a művelés során. A családi gazdaság területén azonban egy pálcával 80-90 centiméter mélyre is le lehet hatolni – emelte ki.
Beszélt róla, hogy a forgatás nélküli technológia lassabb növekedést eredményez a növények esetében, mivel a talaj sűrűbbé válik, több nedvességet tartalmaz, és hűvösebb környezetet teremt. Amikor csapadékos időszakok voltak, a termésátlagok drámaian megemelkedtek: a hagyományos szántással művelt földeken 3,5 tonna termést értek el hektáronként, míg Berend Ferencéknél ez a szám elérte a 7 tonnát.
Ismertette: a betakarítás után sokszor gabonát vetnek, amit szélesebb körben szakmaiatlannak tartanak.
A betakarítás után semmilyen tevékenységet nem végzünk; a no-till vetőgép csupán egy két és fél centiméteres sávot tisztít meg, majd a magot két-három centiméter mélységbe helyezi el.
Kifejtette, hogy a modern technológia révén a talajban található mikroorganizmusok képesek újjáépíteni a talaj egészségét, így nincs szükség baktériumtrágyák alkalmazására, és a növényvédőszerek használata is minimálisra csökkenthető a kezelt területeken.
Elmondta, hogy a talaj védelmét zöld növényi borítással kívánják megvalósítani, ezért egy 7-8 fajból álló változatos keveréket használnak. E keverékben megtalálható többek között rozs, árpa, olajretek, mustár és facélia is. A zöld növényzetet fokozatosan legeltetik az angus marhák, így biztosítva a terület fenntartható használatát.
Azok, akik ezt a technológiát alkalmazzák, arról számolnak be, hogy korábban sok banki hitel terhe alatt dolgoztak, míg most már hitel nélkül irányítják pénzügyeiket. Ez a változás jelentősen csökkentette a munkájuk során tapasztalt stressz szintet - hangsúlyozta.
A technológia befogadásáról kifejtette, hogy a mezőgazdaságban egy sajátos szubkultúra formálódik körülötte, és ahhoz, hogy valóban elterjedjen, jelentős paradigmaváltásra lenne szükség.
Áder János rámutatott arra, hogy az ilyen módon kezelt földeken megszűnik a parlagfű jelenléte. Ez a növény ugyanis a talaj tápanyagainak 30%-át képes elvonni, és Magyarország lakosságának ötöde szenved az általa okozott allergiás reakcióktól.
Berend Ferenc kifejtette, hogy a no-till technológia alkalmazásával a gyomflóra radikálisan megváltozik, és egy réti társulás formájában fejlődik, amely mentes a parlagfűtől. Az allergén gyomnövény a művelés második évére teljesen eltűnt az ő területükről.
A résztvevők közösen megállapították, hogy a talajerózió megelőzése, a talaj minőségének javítása, a költséghatékonyság növelése, a talaj vízmegtartó képességének fokozása, az egészséges élelmiszerek előállítása és a gyomok hatékony kezelése érdekében világszerte egyre többen választják a forgatás nélküli talajművelési módszereket - áll a közleményben.
