A demokrácia, a migráció és az unió kérdései egyre nagyobb hatással vannak az európai fiatalok életére, akik folyamatosan alkalmazkodnak a gyorsan változó környezethez. A fiatal generációk számára a politikai részvétel, a kulturális sokszínűség és a közös

A kutatás szerint a válaszadók 21 százaléka bizonyos - meg nem határozott - körülmények között elfogadhatónak tartana egy autoriter politikai berendezkedést. Ez az arány Olaszországban a legmagasabb (24 százalék), míg Németországban a legalacsonyabb (15 százalék). Lengyelországban, Spanyolországban és Franciaországban egyaránt 23 százalék lenne nyitott nem demokratikus rendszerekre, ha a helyzet úgy kívánná. A fiatalok 9 százalékát egyáltalán nem érdekli, milyen berendezkedésű az országuk, további 14 százalék pedig nem tudott vagy nem akart véleményt mondani.

Thorsten Faas, a német politológus, rámutatott, hogy a demokráciába vetett bizalom különösen alacsony azok között, akik anyagi bizonytalansággal küzdenek és jobboldali politikai nézeteket vallanak. Ezen emberek körében csupán 33 százaléknyian állnak ki a demokratikus rendszer mellett.

Faas úgy fogalmazott, hogy a demokrácia folyamatosan növekvő nyomásnak van kitéve, nem csupán külső tényezők miatt, hanem legfőképpen belső feszültségek következtében is.

A kutatásban részt vevő országok fiataljai közül szinte minden második (48%) úgy érzi, hogy hazájukban a demokratikus működés állapota komoly veszélyben forog. Németországban ez a szám még magasabb, elérve a 61%-ot.

A geopolitikai helyzet megítélésében is borúlátók az európai fiatalok: a megkérdezettek többsége szerint Európa súlya csökken a világpolitikában, Donald Trump esetleges visszatérése, Kína térnyerése és az orosz-ukrán háború pedig mind erősítik ezt az érzést. Az Európai Uniót csupán 42 százalékuk sorolta a három legbefolyásosabb globális szereplő közé. Az Egyesült Államok 83 százalékkal az első helyen végzett, Kínát 75 százalék, Oroszországot 57 százalék sorolta a vezető hatalmak közé.

Érdekes módon a brit fiatalok a legkedvezőbben ítélték meg az EU hatását: 50%-uk szerint az unió továbbra is jelentős szereplő a világpolitikában. Ezen kívül 73%-uk támogatná, hogy az Egyesült Királyság visszatérjen az unióhoz. A kontinens más fiataljainak 47%-a pedig szívesen látná, hogy szorosabb együttműködés alakuljon ki az unió és Nagy-Britannia között.

Politikai önmeghatározás tekintetében egyre erősebb polarizáció figyelhető meg. A válaszadók 33 százaléka középen állónak tartja magét, 32 százalék baloldaliként, míg 19 százalék jobboldaliként azonosítja magát - az utóbbi arány 2021-ben még csak 14 százalék volt. További 16 százalék nem tudta vagy nem akarta meghatározni politikai irányultságát.

A nemek közötti eltérések egyre markánsabbá válnak. Míg Németországban, Franciaországban és Olaszországban a nők körében a modern és előremutató eszmék népszerűsége növekszik, addig Lengyelországban és Görögországban a fiatal férfiak szemlélete a konzervativizmus irányába mozdult el az utóbbi négy év során.

A migrációhoz való viszony is jelentősen változott: 2021-hez képest 26 százalékról 38 százalékra nőtt azok aránya, akik szigorúbb bevándorlási szabályokat tartanak szükségesnek. Ez az elmozdulás valamennyi országban tetten érhető.

Bár a fiatalok jelentős része alapvetően az Európai Unió támogatója, sokan mégis kifejezik elégedetlenségüket az uniós intézmények működésével kapcsolatban. A válaszadók 39%-a nem tartja az uniót különösebben demokratikusnak, míg 53%-uk úgy véli, hogy az intézmény inkább lényegtelen részletekkel foglalkozik. Eközben a fiatalok szerint az unió nem reagál megfelelően a sürgető problémákra, mint például a megélhetési költségek emelkedése, a biztonsági kihívások vagy a gazdasági versenyképesség kérdése.

Elke Hlawatschek, a Tui Alapítvány vezetője, a kutatás megrendelője, így nyilatkozott: "Az egykoron békét, szabad mozgást és gazdasági fejlődést biztosító európai projekt ma sokak szemében nehézkessé és bürokratikussá vált."

A görög fiatalok körében a politikai rendszer átfogó átalakítására irányuló igény a legélesebb, és ők mutatják a legnagyobb szkepticizmust az unió működésével kapcsolatban. Kutatók véleménye szerint ez a bizalmatlanság a 2010-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a görög gazdaságot súlyosan érintette egy válság, az országot pedig példátlan megszorításokkal sújtották az eurózónán belüli adósságválság következményeként.

Bár a fiatalok jelentős része elkötelezett a környezetvédelmi intézkedések mellett, a gazdasági aggályok egyre inkább háttérbe szorítják a klímavédelem fontosságát. Míg 2021-ben a fiatalok 44%-a úgy ítélte meg, hogy a klímavédelem elsődleges prioritás a gazdasági növekedéssel szemben, addig az idei évben ez a szám már csupán 33%-ra csökkent.