Ceglédi Zoltán véleménye szerint Orbán Viktor egyik legmarkánsabb unióellenes megnyilvánulása volt ez a beszéd.

Kiszelly Zoltán szerint az ellenzék politikai stratégiájának részeként kezeli a közvélemény-kutatásokat, mintha azok csupán egyfajta termékként szolgálnának a politikai céljaik elérésére.

Ceglédi Zoltán véleménye szerint Orbán Viktor idei tusványosi beszédének központi üzenete az volt, hogy a kormányzás során minden rendben van, csupán a megjelenítés nem tükrözi ezt a valóságot. Az egyetlen konkrét bejelentés, a Digitális Polgári Körök megalakítása, inkább a Fidesz eddigi támogatóinak aktiválására irányul, mintsem új választók elérésére. Ceglédi úgy véli, hogy a gazdasági nehézségek elhallgatása és a túlzott optimizmus hiánya arra utal, hogy a kormány jelenleg a túlélésre összpontosít.

Ceglédi megjegyzései szerint a beszéd egyik legfontosabb üzenete elmaradt, mégis a középpontjában állt: "Orbán Viktor szónoklatának rejtett tartalma azt sugallja, hogy jól irányítjuk az országot, csak éppen a látszat nem kedvező." A politikai elemző hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök szándékosan elkerülte a hazai gazdasági kihívások említését, holott "itt már fél évtizede tapasztalható egy recesszió, és az utóbbi időszakban különösen egy Magyarországra jellemző problémával küzdünk, amely Nagy Márton gazdasági miniszterhez köthető."

Orbán inkább a közvélemény befolyásolására fektette a hangsúlyt. Ceglédi megjegyezte: "Ez arról szól, hogy a kormányzásunk eredményes, csupán az emberek az online térben nem ezt a képet tükrözik."

A beszéd inkább egy védekező álláspontot képviselt, mintsem jövőbeli víziót: "Jelenleg nem tudjuk megvalósítani ezt a hurráoptimista hozzáállást, és nem is igazán foglalkozunk azzal, hogy mi következik."

Az idei tusványosi beszéd egyetlen konkrét bejelentése a Digitális Polgári Körök létrehozása volt. Ceglédi szerint ez nem véletlen: "Orbán Viktor visszanézve sikeres projekt volt, tegyük hozzá, ellenzékben. Akkor volt erre szüksége, amikor 2002-ben váratlanul elvesztette a választást."

Ceglédi véleménye szerint a Harcosok Klubja és az újonnan kialakuló körök közötti kapcsolat még nem egyértelmű. "Ha meg kellene tippelnem, azt mondanám, hogy a Harcosok Klubja integrálódik ezekbe a digitális polgári közösségekbe." A bejelentés után közzétett névsor – amelyben szerepel Miklósa Erika, Dopeman és Lánczi András – azonban nem éppen azt az üzenetet közvetíti, hogy új szavazókat kívánnának megcélozni.

Nem vagyok biztos abban, hogy képesek lesznek valóban olyan embereket megszólítani, akik nem a Fidesz pártján állnak.

Ceglédi véleménye szerint a Fidesz stratégiája nem a új választók elnyerésére összpontosít, hanem inkább a már meglévő bázis mozgósítására. "A szavazói tábor megvan, ami jövő tavasszal elegendő lenne egy kényelmes többséghez, azonban sokan közülük különböző okok miatt bizonytalanná váltak." E mögött részben gazdasági, részben pedig kommunikációs tényezők húzódnak meg, utóbbiban pedig az ellenzék, különösen Magyar Péter, jelentős előnyben van.

Jelenleg ismét hátrányos helyzetben találják magukat, mivel az influenszer-politizálás újra az ellenzéki oldalra terelődik. [...] Azok, akik a Youtube-on fejtik ki véleményüket arról, hogy merre tart a jövő, szinte elkerülhetetlenül kénytelenek a Fideszt kritizálni. Ceglédi véleménye szerint a Fidesz most próbálja behozni a lemaradását, azonban a jelenlegi lépéseik inkább a belső támogatás erősítésére irányulnak, mintsem valódi új irányvonalat képviselnének.

A beszédben nem szerepelt olyan grandiózus bejelentés, amely a választási kampány kezdeteként értelmezhető lenne. "A nagy jóléti intézkedés nem került bejelentésre, ami valószínűleg a pénzügyi háttér hiányára vezethető vissza. Jelenleg nem képes további kifizetésekre." A beszéd előtt felmerült találgatások között előrehozott választások is szerepeltek, de Ceglédi megjegyezte, hogy "Orbán Viktor a legjobban a kiszámíthatóság elkerülésére összpontosít a kormányzás során."

A beszéd második szakasza inkább a nemzetközi perspektívákra helyezte a fókuszt. Ceglédi véleménye szerint ez részben a körülmények kényszerítő hatásának tudható be: "Gazdasági szempontból Magyarország jelenlegi helyzete kifejezetten kedvezőtlen, így most senki sem örül annak, hogy forintunk van, és nem eurónk." A miniszterelnök euroszkeptikus retorikája szokatlanul markánsnak bizonyult: "Úgy vélem, Orbán Viktor eddig még nem beszélt ennyire euroszkeptikus vagy unióellenes módon."

A "koncentrikus körök Európája" koncepcióját Orbán "a korábban is már létezett kétsebességes Európa koncepciójaként" írta újra. Ceglédi szerint ennek az is tétje, hogy hazánk hozzájut-e az uniós forrásokhoz: "Az az állítása, hogy meg fogja zsarolni az Unió vezetését [...] ha ez sikerül, akkor az hosszú időre megerősítheti a rendszert."

Orbán Viktor tusványosi beszédében egy európai felmérésre hivatkozva úgy fogalmazott: a nyugati országokban sokan a legrosszabb bekövetkeztétől tartanak. "Az előjeleket nem mindig követi vihar, de előjelek kétségtelenül vannak" - mondta a miniszterelnök.

Kiszelly Zoltán politológus kifejtette, hogy a valóságot tekintve az Európai Unió álláspontja szerint az ukránok harca a saját háborújuk, ami egyúttal az Unió érdekeit is szolgálja. Ebből következik, hogy az Unió részt vesz a konfliktusban Ukrajnában. Az uniós vezetők hangsúlyozzák, hogy Putyin nem kerülhet ki győztesen a helyzetből, így Ukrajnának kell elérnie a győzelmet. Azt is hozzátették, hogy az ukránok harca valójában értünk zajlik, ami tovább erősíti azt az érvet, hogy ez a háború az ő küzdelmük is.

Az elemző véleménye szerint a kormányfő arra törekedett, hogy hangsúlyozza: az Európai Unió egyre inkább mint hadviselő fél lép fel, miközben ezt a helyzetet kihasználva igyekszik saját intézményi hatalmát is megerősíteni.

Kiszelly megfogalmazása szerint az Európai Unió az ukrajnai konfliktust két fő cél érdekében használja ki: egyrészt az integráció fokozása érdekében, ami azt jelenti, hogy a Bizottság hatalma megerősödjön, másrészt pedig a hatalmának növelésére törekszik. E két cél szoros kapcsolatban áll egymással.

Szerinte Orbán beszédéből az is kiderült: a kormány álláspontja alapján a háború valósága napról napra súlyosbodik, miközben az EU ezzel párhuzamosan egyre mélyebben ássa bele magát a konfliktusba.

"Az ukránok helyzete évről évre romlik. Macron már tavaly februárban küldött volna nyugati katonákat Ukrajnába. Tehát ahogy romlik az ukránok helyzete a fronton napról napra, úgy az Európai Unió egyre mélyebben beleássa magát a háborúba. És ugye ezt mondja a miniszterelnök, hogy nekünk ebből ki kell maradni" - fogalmazott Kiszelly.

Orbán beszédének egyik kiemelkedő pontja a Digitális Polgári Körök bevezetése, amely Kiszelly értelmezése szerint nem csupán egy friss politikai koncepció, hanem egy jól bevált, korábban sikeresen működő rendszer újjáélesztése. "Ez egy rendkívül jelentős bejelentés, hiszen ő volt az, aki 2002-ben megalkotta a polgári köröket, amelyek spontán módon jöttek létre a két választási forduló között, majd később a Fidesz keretein belül integrálódtak. Az utóbbi időszakban ez a mozgalom kissé lelassult, és a miniszterelnök nyilvánvalóan azt a célt tűzte ki, hogy a polgári körök révén megszólítsa azokat a választókat, akik már korábban is a Fideszre szavaztak, és most ismét nyitottak lennének erre. Ezzel egy intézményi keretet biztosít számukra, hogy aktívan részt vehessenek a politikai életben" – fogalmazott Kiszelly.

Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, Kiszelly szerint Orbán nem véletlenül emelte ki, hogy a 106 választókerületből 80-at most is a Fidesz nyerne. A politológus úgy véli, ez válasz az ellenzéki és független intézetek gyakran címlapokra kerülő felméréseire, amelyek szerinte manipulálják a közvéleményt: "Ha az ember a korrekt számokat nézi - vagyis a kormányközeli intézetek által nyilvánosságra hozott adatokat, például a Nézőpont Intézet vagy a Real-PR 93 legutóbbi, körülbelül két hete publikált méréseit -, azok mind Fidesz-előnyt jeleznek. Az ellenzék politikai termékként használja a közvélemény-kutatásokat, és ezzel próbálja manipulálni a közvéleményt, de ez nem változtat a tényen: ha most tartanák a választásokat, azt egyértelműen a Fidesz nyerné meg" - vélekedett.

Orbán Viktor a legutóbbi beszédében hangsúlyozta, hogy sem a Tiszát, sem a Demokratikus Koalíciót nem kívánják közel engedni a kormányzati döntéshozatalhoz. Kifejtette, hogy céljuk egy békepárti kormány létrehozása Magyarország számára. Kiszelly elemzése szerint a miniszterelnök ezzel a kijelentésével a háború és béke közötti ellentétre próbálja irányítani a politikai diskurzust, ezzel párhuzamba állítva a 2022-es választási helyzetet és annak logikáját.

A politológus véleménye szerint a miniszterelnök arra céloz, hogy a szavazók támogatásával meg lehet gátolni a háborúpárti politikát, ahogyan ezt 2022-ben is sikerült elérniük. Akkor a választók támogatásával sikeresen legyőzték az akkori háborúpárti koalíciót. Például Márki-Zay Péter kifejtette, hogy ha szükség lenne rá, ő kész lenne katonákat küldeni. Macron elnök már 2022 februárjában nyugati katonák bevetését javasolta. A lengyel külügyminiszter és a brit vezérkari főnök is katonai beavatkozást szorgalmazott. Európa tehát tele van olyan politikai vezetőkkel, akik már most sürgetik a katonai akciókat, mivel Ukrajna helyzete egyre romlik.