A magyar államtitkár Dunaszerdahelyen Brüsszelről megfogalmazott véleményeket osztott meg, és nem mulasztotta el, hogy Magyar Péternek is odaszúrjon egyet.

A hétfő este Dunaszerdahelyen méltóságteljes légkörben zajlott az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja, ahol Zsigmond Barna Pál, magyar államtitkár, beszédében a demokráciát hamisan hirdető nyugati hatalmakra összpontosított. Emellett említést nyert egy, "csupán a nevében magyar" imposztor Messiás is, ami külön figyelmet keltett a hallgatóság körében.

A megemlékezés kezdetén a Nemeshodosi Citerazenekar katonadalokkal varázsolta el a közönséget, miközben a Szózat is felcsendült. Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy voltak olyan idők, amikor az aradi tizenhármakra emlékezni titkos cselekedetnek számított. Ma azonban már szabadon, büszkén és kötelességként emlékezhetünk meg róluk, amiért mindannyiunknak felelősségteljesen kell kiállnunk.

„Az üzenetük ma is rendkívül aktuális, hiszen csak szabadon fejezhetjük ki álláspontunkat és véleményünket, sőt, ha szükséges, azt akár vitatni is tudjuk. Ám ez nem volt mindig így. Gondoljunk csak vissza a diktatúrák sötét éveire. Mostanra már bátran kifejezhetjük nézeteinket, noha néha éri minket meglepetés, mint például a feljelentések vagy a rendőrségi idézések formájában.” – emelte ki, utalva ezzel arra az esetre, amikor egy szlovák egyesület a Trianon-emlékmű kapcsán dunaszerdahelyi civileket jelentett fel.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára következett, aki körülbelül tízperces előadásában a történelem és a jelen összefonódását vizsgálta. Beszéde során kiemelte az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jelentőségét, és párhuzamot vont a múlt hőseinek küzdelmei és a mai Magyarország EU-n belüli kihívásai között. Szavaival rávilágított arra, hogy a szabadságért folytatott harcok szellemisége ma is releváns, és hogy a jelenlegi politikai helyzetben is szükség van bátorságra és eltökéltségre.

Szerinte a másik "fegyverük" a pénzügyi zsarolás. "Koncepciós eljárás keretében meghozott ítéletekkel tartanak vissza forrásokat Magyarországtól, így próbálnak bennünket jobb belátásra bírni" - fogalmazott.

Emlékeztetett arra is, hogy az aradi hősök esetében is tárgyalás előtt megvolt már az ítélet, és ugyanez a felállás ismerős a kommunizmusból, úgy véli viszont, hogy végül mindig a mártírok, nem a hóhérok tettei bizonyultak igaznak.

Folytatta az EU vezetőinek intését, hogy világosabbá tegye álláspontját.

Ezután következett az a panel, hogy "az európai identitásunk egésze támadás alatt áll".

"A brüsszeli elitek a társadalmak láthatatlan kötőszövetét akarják kikezdeni, alulról építkezve bomlasztják a nemzeteket. Az idegen vallások kezdik kiszorítani a keresztény tradíciókat. Előírnák nekünk, hogy mit gondoljunk a világról, és kivel éljünk egy fedél alatt. Alapvető szabadságjogainkat támadják a biztonságos energiaellátáshoz, a gyermekeink neveléshez, vagy az önrendelkezésünk védelméhez való jogunktól fosztanának meg, ha hagynánk" - vélekedett, leszögezve, hogy Magyarország és Szlovákia kormánya együttműködve ellenáll, Brüsszelben viszont szerinte készek arra, hogy az ilyen kormányokat megbuktassák. Ez viszont előrejelzése szerint nem fog sikerülni.

Végül megemlítette, hogy „mindig jelen vannak a szél sodorta hamis Messiások, akik csupán nevükben képviselik a magyarságot, miközben idegen érdekeket szolgálnak ki, árulva ezzel a nemzetet” – ezzel a mondattal Orbán Viktor legkomolyabb ellenfelének, Magyar Péternek üzent.

Miután sikerült újraértelmeznie a 176 évvel ezelőtt kivégzett hősök üzenetét, hangsúlyozta, hogy mindig méltósággal emlékezzünk az aradi vértanúkra, fejet hajtva nagyságuk előtt. „Talán legközelebb sikerül majd” – tette hozzá. Zsigmond Barna Pál nem először vett részt megemlékezésen Dunaszerdahelyen. 2019 augusztus 20-án, miniszteri biztosként, szavainak visszafogottabb volt a hangzása, legemlékezetesebb kijelentése az volt, hogy „magyar az, aki másodszor is visszanézi a dunaszerdahelyi stadionban készült Nélküled-videót”. Két évvel ezelőtt, az 1956-os forradalomról tartott megemlékezésen, már államtitkárként, szavai között ellentmondásokat feszített, amikor megjegyezte, hogy ’56-ban a Nyugat elhagyta az önrendelkezésért harcoló magyarokat, nem küldött katonákat, míg ma az EU azzal tetézi a helyzetet, hogy fegyvereket juttat az orosz megszállás és gyilkolás ellen küzdő ukránoknak.