Brüsszel újabb két ügyben is komoly nyomás alá helyezi a magyar kormányt, így a politikai szőnyeg szélére állítva Budapestet.

Az Európai Bizottság márciusban két újabb kötelezettségszegési eljárást is elindított Magyarország ellen, amelyek a fegyverek megszerzésére és birtoklására vonatkozó uniós szabályok, valamint az Energia Charta Egyezmény szerinti választottbírósági eljárások kérdésében merültek fel - derül ki az uniós végrehajtó testület közleményéből. Magyarországot könnyen újra az Európai Unió Bírósága elé citálhatják, ahol súlyos bírságot is kiszabhatnak a konfliktusos ügyekben.

Az első eljárás azzal kapcsolatos, hogy Magyarország nem ültette át megfelelően a polgári fegyverek megszerzésére és birtoklására vonatkozó uniós szabályokat. A Bizottság szerint az ország nem teljesítette maradéktalanul az EU vonatkozó (2021/555) irányelvben és az EU 2019/69 végrehajtási irányelvben foglalt előírásokat,

amelyek célja a fegyverek életciklusának pontosabb nyomon követése, a lőszerek és riasztófegyverek szabályozása, valamint a műszaki követelmények és büntetőjogi szankciók egységesítése.

A tagállamoknak 2019. december 14-ig kellett volna átültetniük az uniós fegyverirányelvet, míg a riasztófegyverek műszaki követelményeiről szóló végrehajtási irányelv határideje 2020. január 17. volt. A Bizottság szerint Magyarország jogszabályai nem felelnek meg maradéktalanul ezeknek az előírásoknak, ezért hivatalos felszólító levelet küldött az országnak. Budapestnek most két hónapja van arra, hogy választ adjon és korrigálja a kifogásolt hiányosságokat. Ha ez nem történik meg, az ügy tovább léphet a következő szakaszba, és az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki.

A második ügy az Energia Charta Egyezmény (ECT) keretében folytatott befektető-állam választottbírósági eljárásokra vonatkozik.

Az Európai Unió és 26 tagállama tavaly nyáron egyértelművé tette, hogy az egyezményben szereplő választottbírósági mechanizmus nem alkalmazható az EU-n belüli befektető-állam vitákra. Az Európai Bíróság Komstroy-ítélete is kimondta, hogy az ilyen vitarendezési eljárások összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.

Az ügy hátterében egy jelentős esemény áll, amelyre 2024 nyarán került sor. A magyar kormány egy rendkívüli rendeletet hozott, amely blokkolta az MVM-mel szembeni uniós választottbírósági határozatok érvényesítését. Ezek a határozatok például a Gazprom ellen megítélt kártérítéseket érintették. Az intézkedés célja az volt, hogy meghiúsítsa a lengyel Orlen törekvését, amely a 350 millió eurós kifizetés MVM-től való elérhetőségére irányult. Ha ez a tranzakció megvalósult volna, az orosz gázszállítás azonnali leállítását eredményezhette volna, ezzel súlyos következményeket vonva maga után.

A magyar lépést később a szlovákok is átvették, így ők is sikeresen elkerülték a Gazprommal kötött szerződéseik végrehajtásának nehézségeit.

Ezzel párhuzamosan Magyarország egyedüliként nem írta alá az uniós tagállamok közös nyilatkozatát az Európai Bíróság Komsztroj-ügyben hozott ítéletének jogi következményeiről, helyette saját állásfoglalást adott ki. Magyarország azonban egyoldalú nyilatkozatot tett, amely szerint a bírósági döntés csak a jövőbeli esetekre vonatkozik, és csak akkor léphet életbe, ha az Energia Charta Egyezményt módosítják.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint ez ellentétes az uniós jogszabályokkal és a tagállamok közös nézeteivel, ezért korábban már kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel a magyar hatóságok válaszai nem tudták eloszlatni a felmerült aggályokat, a Bizottság most az eljárás következő szakaszába lépve egy részletes indokolással ellátott véleményt juttatott el az országhoz.

Magyarországnak ebben az ügyben is két hónap áll rendelkezésére, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Ha nem sikerül megoldást találni, az Európai Bizottság a jogi lépéseket az Európai Bíróság elé terjesztheti.

A Bizottság rendszeresen kezdeményez kötelezettségszegési eljárásokat a tagállamok ellen, amennyiben úgy véli, hogy azok nem tartják be az uniós jogszabályokat. Az utóbbi években Magyarország és Brüsszel között számos jogi és politikai feszültség alakult ki, amelyek közül több ügy végül az Európai Bíróság elé került. Az aktuális eljárások jövője attól függ, hogy a magyar kormány hogyan reagál a Bizottság észrevételeire a következő hónapok során.