A kereskedelmi szakértő sötét előrejelzéseket osztott meg, amelyek alapján érezhetővé válik az árrésstop kedvezőtlen következménye.

Az árrésstop bevezetése csak egy tüneti kezelés, adminisztrációs beavatkozás az árszabályozásba, ami ugyan valóban lelassította az inflációt, hosszú távon azonban nem oldja meg - erről beszélt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára egy interjúban. Kozák Tamás szerint az árrésstop egy korrekció, de fennáll annak a veszélye, hogy majd ezt is korrigálni kell a későbbiekben, amikor az infláció ismét magas lesz, és előbb-utóbb a fogyasztók isszák majd meg a levét.

A főtitkár hangsúlyozta a kisebb boltok nehéz helyzetét, rámutatva, hogy a nagyobb üzletláncokkal való versenyben jelentős hátrányokkal kell szembenézniük a piac szabályozása miatt. Míg a nagy láncok képesek veszteségesen üzemelni és leszorítani az árréseket, addig már ők is elérkeztek a működésük határvonalához. Ezzel szemben a kisboltok, ahol az élelmiszerek teszik ki a termékek 80-90 százalékát, eltérő költségszerkezettel dolgoznak, ami miatt nem tudják kihasználni a gazdaságos működés előnyeit.

Mert hát mit is művel a Marika néni meg a Józsi bácsi? Előkeresik a postaládájukba érkezett katalógust, és alaposan átnézik. Amikor észreveszik, hogy a szomszéd kisvárosban a szupermarket és hipermarket ára 10-20 százalékkal kedvezőbb, akkor gyorsan összepakolnak, és felszállnak a guruló kocsijukkal a buszra. Útra kelnek, hogy ott végezzenek egy kis bevásárlást.

- nyilatkozta Kozák Tamás, aki rámutatott, hogy a kisboltok komoly kihívásokkal néznek szembe.

Az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy más országokban is történtek hasonló beavatkozások, mint például Romániában, azonban olyan államot nem tudott említeni, ahol ezt hosszú távon sikerült volna fenntartani. Kiemelte, hogy ha tartósan eltávolodunk a piaci logikától, akkor a nyereség felhalmozása elmarad, a beruházások nem valósulnak meg, és ennek következményeként a kereskedők versenyképessége csökkenni fog.

Előbb-utóbb a fogyasztók fogják megérezni a negatív hatását

- emelte ki, majd rámutatott arra is, hogy "ez egy picikét már hajaz a tervgazdaság jellegű irányításra".

Kozák Tamás hangsúlyozza, hogy érdemes alaposan megvizsgálni az infláció okait, különösen azt, hogy miért alakultak úgy a dolgok, ahogyan tapasztaljuk. A kormány beavatkozása mögött álló tényezők között említi, hogy "fontos megérteni - nem csupán a kereskedők esetében, hanem minden szektorban - milyen költségek terhelik az árakat." Az energiaköltségek, valamint a műtrágya árának emelkedése különösen jelentős hatással volt a mezőgazdasági termelésre. Megjegyzi, hogy az élelmiszerárak növekedése szinte mindenhol tapasztalható, de Magyarországon ez a jelenség a legintenzívebb. Szerinte ennek egyik fő oka az országban érvényes 27%-os áfakulcs, amely Európában kiemelkedő, még akkor is, ha a hús- és tejtermékek esetében alacsonyabb.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, korábban bejelentette, hogy az árrésstopot a piperecikkekre is kiterjesztik. Azonban a konkrét részletek eddig még nem kerültek nyilvánosságra. Kozák Tamás, ezzel párhuzamosan, megosztotta véleményét, miszerint ezeknek a termékeknek az inflációs hatása "jócskán 1 százalék alatt" van, így nem igazán érti, mi lehet a kormány mögötti szándék.