Balassa Tamás: Majka ikertestvére és a magyarok - Mandiner Balassa Tamás egy érdekes és sokszínű figurája a magyar kulturális életnek, aki nemcsak Majka ikertestvéreként ismert, hanem saját jogán is figyelemre méltó tevékenységet folytat. A Mandiner cikk
"Ne szépítsük, mert elég szép így is: Majka szatírája revelatív látlelet egy félázsiai (vagy tán egészen az) rezsim kleptokratikus működéséről. Elemeli Pandur Pjetröt, Bindzsisztán miniszterelnökét Orbán karakterétől és a Fidesztől, hogy a videóklip és a dalszöveg a lére keményedő diktatúrák parafrázisa legyen. A dalban nyolcéves kormányzásról esik szó, amiről azt jut eszembe: hét éve kellett volna elhangoznia. De Majka direkt utal a magyar viszonyokra is, nem véletlenül szerepel a Lánchíd fotója a falon, és nem véletlenül hasonlít a főhős Magyar Péter karakterére. "Fiam, ezt meg kell tenned a hazánkért!" - mondja a belső hang a deli fiatalembernek, amikor arra ösztökéli, igazságszérummal oldja meg a nyilatkozatra vállalkozó Pjetrö nyelvét. És lőn.
A kicsit Mihail Gorbacsov pártfőtitkárra, kicsit kiöregedett csecsen hadúrra hajazó sebhelyesarcú mindent bevall. "Lassan már 8 éve én vagyok az ország fasza! Csak annyit kellett kiabálni: Ruszkik haza! Ami jól jött az a kis lé és nem is féltem, és csak egyik szemem lőtték ki a tüntetésen. Egyre nagyobbak lettünk, mint egy gyülekezet, csak szidnom kellett a melegeket. Röhögtünk a barmokon, hogy ebből van a pénz, csak ígérgetni kell, madzag meg méz."
A kamerák kereszttüzében a vezér teljesen elveszíti önmagát, miközben döbbenten figyelő riporternő szájába pénzt töm. (Ezt a jelenetet érdemes párhuzamba állítani a TV2 és a kormánymédia egyéb leágazásaival.) Az angyali mosollyal teli figura a parkettán heverő dollárhalmokat szórja szét, amelyeken a Pudzsikisztánról szóló One Million Pudzsi címletek találhatóak. Az analógiák kimeríthetetlenek a Türkmenisztán, Orbánisztán és Bindzsikisztán tengelyén. A kabinetfőnöknek tűnő szövetséges teljesen leizzad, miközben a botrány következményein töpreng. Hasonlóképpen Pjetrö is, ahogy a szérum hatása csökken, és ráébred, hogy másnap kénytelen lesz bevezetni a totális diktatúrát, miközben a stábtagokat a kórházablakokon dobálja ki (az egyiket már másodszor is, túlélés érdekében).
Azok közé sem tartozom - rímelt bennem Camus a már idézett Zaratrustrára -, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogy az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták maguknak.
