Az igazságügyi reform most az Alkotmánybíróság elé került, ahol a jogi keretek és elvek alapos vizsgálatának lesz kitéve.
Az Országos Bírói Tanács kifejezte aggályait amiatt, hogy az igazságügyi reformcsomag kidolgozása során nem vették figyelembe a testület véleményezési jogát. Ennek következtében a tanács a törvény több elemének visszamenőleges hatályú érvénytelenítését sürgeti.
Az Országos Bírói Tanács kifejezte aggályait amiatt, hogy az igazságügyi reformcsomag kidolgozása során nem vették figyelembe a testület véleményezési jogát. Ennek következtében a tanács a törvény több elemének visszamenőleges hatályú érvénytelenítését sürgeti.
Pecsenye Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke, június 26-án benyújtott beadványában a 2025. évi XLIX. törvény több rendelkezésének visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte. Az OBT jogorvoslati kérelme az Alkotmánybírósághoz azért indult, mert véleményük szerint az igazságügyi miniszter, aki felelős a jogszabály előkészítéséért, nem biztosította a bírósági törvény alapján a jogszabály tervezetének szükséges véleményezési lehetőségét. Az OBT számára két éve adott lehetőséget a jogorvoslatra, és Pecsenye Csaba elnök hangsúlyozza indítványában, hogy ez a kérelem precedensértékű lehet, egyúttal alkalmat ad arra, hogy az alkotmánybírák kifejlesszék a bírósági véleményezési jogkör védelmét szolgáló garanciákat.
A beadvány szövege a következőképpen hangzik:
A rendszerint lehetetlen időpontokban, gyakran munkaidőn kívül, különösen a hét utolsó munkanapján érkező előterjesztések véleményezésére csupán rendkívül rövid határidő áll rendelkezésre. Ez a körülmény gyakran nem teszi lehetővé a mélyreható szakmai álláspontok alapos kifejtését.
Sokan azt a kérdést vetik fel, hogy a közigazgatási egyeztetés keretében kiküldött e-mail megfelel-e a sarkalatos törvényben előírt követelményeknek. Ennek következményeként felmerül, hogy az Országos Bírói Tanács valóban képes-e ellátni a jogalkotási folyamatban betöltött szerepét.
Az indítvány alapján a kifogásolt jogszabályi rendelkezések közjogi szempontból érvénytelennek minősülnek, így ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az OBT hangsúlyozza, hogy a véleményezési jogkör gyakorlása nem csupán az igazságügyi miniszter egyedi döntésétől függ, hanem sarkalatos törvényi előírásokra épül.
A bírói tanács hangsúlyozza, hogy a véleményezés valódi értéke nem garantált, mivel a tervezet terjedelme mellett egyedül az előterjesztő szándékán múlik, hogy mikor állapítja meg a véleményezési határidőt.
A testület meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróság alapvető szerepet játszik a törvények alkotmányos mivoltának megőrzésében, valamint a jogrend stabilitásának fenntartásában.
Az OBT figyelmeztet arra, hogy ha az Alkotmánybíróság nem függeszti fel a hivatkozott jogszabályok hatálybalépését — például, ha bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per vagy a vagyoni elégtétel jogintézménye a bírósági határidők túllépése esetén —, és később az Alkotmánybíróság jogorvoslati kérelem ügyében hozott döntése a már hatályba lépett jogintézmények formai szempontból történő megsemmisítéséhez vezet, akkor ez az igazságszolgáltatás működését rendkívül kiszámíthatatlanná teheti. Emellett hangsúlyozzák, hogy a bírósági törvény értelmében az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül kell döntenie az ügy kapcsán.
