A Partizán, Pankotai Lili és a 444 közötti óriási felháborodás jól mutatja, hogy a közvélemény mennyire érzékenyen reagál a kormány intézkedéseire. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek a lépések nem újkeletűek, és számos hasonló esetet láthattunk már ko

Ezeket a tényezőket figyelembe véve rendkívül fontos, hogy milyen típusú finanszírozás érkezik az egyes intézményekhez. A támogatások többsége nem csupán adományként értelmezhető, hanem külföldi kormányok, pártalapítványok, nemzetközi szövetségek, globális pénzügyi alapok és civil szervezetek által nyújtott forrásokról van szó.

Egy hete terjesztették elő az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a közélet átláthatóságát célozza meg. Lapzártakor a június 10-én esedékes ülésszakra várták a zárószavazást. Ha a képviselők a javaslat jelenlegi formáját támogatják, a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosulttá válik arra, hogy vizsgálatokat folytasson, és javaslatokat tegyen a kormány számára azokra a szervezetekre vonatkozóan, amelyek külföldi forrásból finanszírozott közéleti tevékenységet folytatnak.

nem részesülhet a személyi jövedelemadó magánszemélyek által felajánlható egyszázalékos támogatásából, vezető tisztségviselői vagyonnyilatkozati kötelezettség alá esnek, és kiemelt közszereplőnek minősülnek. Ha egy szervezet engedély nélkül fogad el külföldi dotációt, a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szab ki, amely a tiltott támogatás többszöröse is lehet. Emellett arra kötelezik, hogy az elfogadott összeget fizesse be a Nemzeti Együttműködési Alapba (NEA). A renitenseket végső soron eltilthatnák a közéleti tevékenységtől, megszűnésük esetén vagyonuk a NEA-ra száll.

Vasárnap a Kossuth téren civil szervezetek és influenszerek kezdeményezésére demonstráció zajlott, ahol olyan neves személyiségek léptek mikrofonhoz, mint Osváth Zsolt, Mérő Vera, Hodász András és Pankotai Lili. A rendezvényre különböző szerkesztőségek is reflektáltak, köztük az amerikai külügyminisztérium által támogatott Telex, a Soros György által életre hívott Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott 444, a CIA-hoz közel álló National Endowment for Democracy (NED) forrásait igénybe vevő Partizán, valamint a brüsszeli Eurológus blogot népszerűsítő HVG. Ezek a médiumok különleges műsorokkal és elemzésekkel reagáltak az átláthatósági törvény bevezetésére, amely a közvélemény figyelmét igyekezett felhívni a kérdés fontosságára.

Indiában 2010-ben életbe lépett egy jogszabály, amely megtiltja bizonyos szervezetek számára, hogy külföldi támogatásokat vegyenek igénybe. Ezzel szemben Izraelben 2016 óta működik egy átláthatósági törvény, amely megköveteli, hogy azok a civil szervezetek, amelyek költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények forrásaiból finanszírozzák, minden hivatalos dokumentumukban és hirdetésükben feltüntessék, hogy külföldi támogatásban részesülnek.

Az Egyesült Államokban 1938-ban lépett életbe a külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvény, a Foreign Agent Registration Act (FARA). Ennek a jogszabálynak az a célja, hogy átláthatóvá váljon, amikor valaki külföldi megbízás keretein belül próbálja befolyásolni az amerikai közvéleményt vagy politikai döntéseket. A törvény értelmében a külföldi országok és pártok megbízottjainak kötelező regisztrálniuk magukat az igazságügyi minisztériumnál, amely a legfőbb ügyész szerepét is betölti, ezzel biztosítva a nyilvánosság számára a külföldi befolyásolás átláthatóságát.

Ausztrália egy külföldi információszerzés és befolyásolás ellen irányuló törvénycsomag kidolgozásakor a FARA-t (Foreign Agents Registration Act) vette alapul. Az Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások következtében megalkották a Patriot Actet, amelynek célja a jövőbeli terrortámadások megelőzése volt. E törvény különösen hangsúlyozza a nemzetközi pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzését és felderítését. Néhány év elteltével a Protect America Act született, amely módosította a 1978-ban bevezetett külföldi hírszerzői tevékenység megfigyeléséről szóló törvényt. Az új jogszabály legfontosabb újítása az volt, hogy lehetővé tette az igazságügyi miniszter és a nemzeti hírszerzési igazgató számára, hogy bírói engedély nélkül végezzenek megfigyeléseket.

Arra nem igazán tértek ki a fent említett szerkesztőségek, hogy az Országgyűlés előtt fekvő jogszabálytervezetnek európai prototípusa is akad. Franciaországnak szintén van olyan jogszabálya, amely kötelezővé teszi a befolyásolási tevékenységet végző szervezetek, személyek központi regisztrációját, és engedélyezi a titkosszolgálati eszközök bevetését.

Közösségi szinten sem ismeretlen a szuverenitásért vívott küzdelem. Az Európai Bizottság egy demokráciavédelmi csomagot terjesztett elő, amely az átláthatóság növelésével kívánja csökkenteni a külföldi beavatkozás veszélyét. A szabályozás előírja, hogy a harmadik országok nevében érdek­képviseleti tevékenységet végző szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat egy átláthatósági nyilvántartásban, amelynek kezelését azonban a tagállamokra bízza a bizottság.