A német alkotmánybíróság állásfoglalása alapján jogszerűtlennek minősítették egy német származású, a kitörés napján elkövetett támadó kiadását a magyar hatóságok részére.
A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság csütörtöki határozata alapján megállapította, hogy egy német állampolgár gyorsított kiadása a magyar hatóságoknak a 2023 februári budapesti támadásokkal kapcsolatosan szabálytalan volt.
A baloldali aktivistát azzal vádolják, hogy részt vett a "becsület napja" néven ismert megemlékezésen, amely a Budapest második világháborús ostromának kitörési évfordulójához kapcsolódik, és ahol támadások érték a rendezvény résztvevőit. Tavaly júniusban Németország kiadta őt Magyarországnak. A szövetségi alkotmánybíróság ugyanakkor sürgősségi határozatban megtiltotta ezt a kiadást, de az ideiglenes intézkedés bevezetésére csupán egy órával később került sor, így az aktivistát már átadták a magyar hatóságoknak.
A jénai születésű, baloldali körökben Maja néven ismert egyén jogi képviselői megkérdőjelezték a kiadása törvényességét, és kifogásolták a magát nem-bináris neműként azonosító német állampolgár magyarországi fogvatartási körülményeit. Ügyvédje, Sven Richwin, kijelentette, hogy Maját magánzárkában tartják fogva Magyarországon.
A német alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kiadás sértette Maja alapvető jogait, és a berlini bíróság, amely engedélyezte az eljárást, nem tisztázta megfelelően, hogy a gyanúsítottat Magyarországon milyen körülmények között tartják majd fogva. A határozat szerint a magyar hatóságok garancianyilatkozata, amelyre a berlini testület hagyatkozott, túlságosan általános volt.
Sven Richwin kifejtette, hogy a karlsruhei bíróság döntése jogi értelemben jelentős előrelépés számukra, azonban ez a védence helyzetén nem hoz pozitív változást, és nem szabadítja fel őt a magánzárkából. Ennek ellenére bízni szeretne abban, hogy a magyar hatóságok végre mérsékelni fogják a fogvatartási körülmények szigorát.
Maja ügyében február 21-én kezdődik a bírósági eljárás Budapesten. Ügyvédje azt állítja, a magyar ügyészség ajánlata szerint ha hajlandó beismerő vallomást tenni, akkor peren kívül 14 éves börtönbüntetést kapna, ellenkező esetben a tárgyalás akár évekig is elhúzódhat, és ha elítélik, 24 év börtönnel is sújthatják, ami - az ügyvéd elmondása szerint - sokkal több, mint amennyit Németországban kapna. (MTI)
