A múlt kincsei és a jelen vibráló dallamai egyesültek az Ars Nova Énekegyüttes lenyűgöző koncertjén, ahol a zene varázsa magával ragadta a közönséget.
Hatalmas lelkesedés övezte az evangélikus templomban megrendezett Kodály Művészeti Fesztivál vasárnap esti koncertjét. Az eseményen a dr. Kiss Katalin vezette Ars Nova Énekegyüttes „Közös gyökerek” címmel állított össze egy lenyűgöző műsort, amely óriási sikert aratott. Az éneklés közösségi örömét, a zene időn és térben átívelő erejét csodálatosan közvetítették, miközben Kodály Zoltán és Susan Brumfield, az amerikai Kodály-mozgalom jelentős alakjának kórusművei csendültek fel. Az előadás nemcsak a zene szeretetéről, hanem a kulturális határok átlépéséről is szólt, megteremtve ezzel egy felejthetetlen élményt a közönség számára.
A Hírös Agóra által szervezett Kodály Művészeti Fesztivál második napján fergeteges érdeklődés övezte a fő eseményt. Az evangélikus templom falai között olyan varázslatos atmoszféra uralkodott, hogy szinte elképzelhető volt, hogy a csillárokon is emberek ülnek. Vasárnap este a közönség az Ars Nova Énekegyüttes fellépésére gyűlt össze, amely a 1990 óta működő kórusok között nem csupán Kecskemét zenei színterének alapköve, hanem országunk büszke nagykövete is a nemzetközi porondon. A Kodály-örökséget nem csupán megőrzi, hanem életre is kelti, hangról hangra és lélekről lélekre kötve össze a közönséget. Az este során a magyar zenei gondolkodás ikonikus alakjának, Kodály Zoltánnak, valamint a kortárs amerikai zeneszerző, Susan Brumfield műveinek segítségével nyerhetett bepillantást a közönség abba a szellemi térbe, amely hidakat épít a kultúrák, időszakok és hallgatók között.
Az este kezdetén Gulyás Dénes Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes állt a mikrofon mögé, hogy a koncert címéhez - Közös gyökerek - illeszkedő gondolatokat osszon meg a közönséggel. "Van egy csodálatos kertem, tele hatalmas fákkal - kezdte köszöntőbeszédét a programsorozat zenei házigazdája. - Az egyik fa egy impozáns juhar, amely hatalmasra nőtt, mert a közelében egy ciszterna található, ahonnan vékony sugárban szivárog a víz. 14 éve ültettem, de mára akkora, mint a szomszédos, már 100 éves diófa. Gyökerei biztosan a lassan szivárgó víz felé nyúlnak, hogy életet adó tápanyagot nyerjenek. Ahogy mi is, akik itt vagyunk, szellemi táplálékot kapunk a művészet által ezen a fesztiválon. Kodály Zoltán elültetett fáinak gyökerei - amint ma este látható és hallható lesz - sokkal messzebbre és mélyebbre hatolnak, hiszen neve, zenéje és módszere az egész világot behálózza. Közös gyökerek. Ez a kifejezés gyönyörű, hiszen arra utal, hogy valami tápláló és közös sorsot, életet jelent. Szepes Mária is hasonló gondolatokat fogalmaz meg, amikor azt mondja: "A társadalom egyetlen gyógyszere, amely megszabadít minket attól, hogy mások ellenében találjuk meg önmagunkat, a művészet, s azon belül is a legnagyobb a zene". Figyeljük hát meg, és nyitott szívvel hallgassuk, mit mesélnek a gyökerek!"
Ezt követően dr. Kiss Katalin irányításával az Ars Nova Énekegyüttes Kodály Zoltán kórusműveit adta elő. Az idén 35. évfordulóját ünneplő kamarakórus – a múlt évtizedekre való örömteli visszatekintéssel – először a neves piarista szerzetes, költő és tanár, Sík Sándor hálaadó versére készült kórusművet, a Te Deumát énekelte. Ezt követően az együttes női tagjai városunk szülöttje, Kodály Zoltán két egynemű karát, a Zöld erdőben-t és az Árva vagyok-at mutatták be. A női kar előadásában elhangzó két darab szorosan kapcsolódott az est címéhez; ahogyan a basszus szólamot erősítő kórustársuk, Sipos Soma fogalmazott a művek előtt: "Kodály Zoltán a magyar népzene egyik legnagyobb kutatója és feldolgozója volt, aki életművét a népzenei hagyomány mély megértésére és továbbadására alapozta. Bartók Bélával együtt gyűjtötte és rendszerezte a magyar paraszti dallamokat, felismerve bennük a nemzeti zenei identitás lényegét. Számára a népzene nem csupán múltidézés, hanem élő forrás, amelyből a kortárs zene is táplálkozhat."
A koncert következő részében az Egyesült Államokból érkező Rebecca Hays szoprán varázslatos előadásában a közönség részleteket hallhatott a Háry János című műből, zongorán pedig Gerhát László kísérte őt. Ezt követően két újabb gyöngyszem, Kodály Csalfa sugár című darabja és a Norvég leányok csendült fel, elragadó zenei élményt nyújtva a hallgatóknak.
Az este második részében a sokoldalú Susan Brumfield, aki tanár, író, zeneszerző és karmester egy személyben, négy lenyűgöző művét mutatta be az Ars Nova Énekegyüttes közreműködésével. Brumfield, a Kodály-módszer nemzetközi szakértője és a "First, We Sing! Kodály-Inspired Teaching in the Music Classroom" című könyv szerzője, személyesen is megtisztelte a koncertet, ami különösen emlékezetessé tette az eseményt. Az énekkar könnyed, mégis magával ragadó darabokkal lépett színpadra, köztük egy ínycsiklandó ír népdal feldolgozással, egy hagyományos tábori énekkel, valamint egy ikonikus néger spirituáléval. Az est fénypontját az 1970-es évek egyik legismertebb európai diszkózenekara, a Boney M. slágerének feldolgozása jelentette, amelyet fergeteges energiával adtak elő. Az előadásban közreműködött Maczák János klarinétos, Koncz Erika, Gerhát László és Viktor Dániel zongorán, valamint Maczák Márk cajonon. Az énekkar sodró erejű előadását hallva a közönség lelkesen tapsolt, és a hatalmas ovációval kísért vastaps igazi ünneppé varázsolta az estét.
A koncert végéhez közeledve dr. Kiss Katalin kért szót, és meleg szavakkal invitálta előre a padsorokban helyet foglaló, korábban az Ars Novában éneklő volt kórustagokat. Meglepően sokan fogadtak szót - akadtak olyanok is, akik már 35 évvel ezelőtt is igent mondtak a karnagynő hívó szavára. Az immár a "régiekkel" kibővített kórus felemelően szólaltatta meg Kodály Zoltán Esti dalát. S ezzel még nem volt vége: a közönség szűnni nem akaró ünneplését ráadásszámmal köszönték meg az énekesek, Susan Brumfield By The Rivers of Babylon darabja ismét felcsendült.
