A kórházi ágyakon elhagyatott kisbabák fekszenek – így élte meg magyarként Csernobil szörnyűségeit Tamás.
A csernobili atomkatasztrófa a 20. század egyik legtragikusabb eseménye volt, amelynek nyomai még ma is mélyen beivódtak az emberek tudatába. Az ott élők közül sokan életüket vesztették, míg a sugárzás hatása milliók sorsát formálta meg, és sokan a mai napig hordozzák a következményeit. A terület, amely valaha virágzó élet színhelye volt, mára szigorúan védett zónává vált, ahová nem léphet be akárki. Csak külön engedéllyel lehet belépni, és az utolsó magyar, aki a romok között járt, a nemzetközi elismerésben részesült fotóriporter, Vaskó Tamás, aki Nyíregyházáról származik. Az ő látószöge és képei talán egy kis bepillantást nyújtanak a múlt borzalmaiba, miközben emlékeztetnek minket a tragédia következményeire.
Vaskó Gábor profiljának egyik meghatározó eleme az urbex, a fotósok közül ráadásul az egyik utolsó volt, akit beengedtek Csernobilba.
Először a 30 km-es zóna bejáratához érkeztünk, amely nemcsak egy átjáró, hanem egy igazi határvonal a tiltott terület és a külvilág között. Ez a zóna 1986 óta szigorú katonai felügyelet alatt áll, és a múlt árnyai még mindig ott lebegnek a levegőben. Az idegenvezetőnk gondoskodott róla, hogy mindenkinek a nevét és sorszámát tartalmazó sugárzásmérőt osszon ki, amit nyakba akasztva kell viselnünk a zóna területén. Az útlevél és a szükséges engedélyek ellenőrzése után máris száguldunk tovább Csernobil városába - mesélte a fotós izgatottan.
Jelenleg a terület kezd újra megtelni élettel. Nemzeti parkként funkcionál, ahol vadlovak, farkasok és egyéb állatok élnek, emellett háromezer ember folyamatos munkája tarja életben az ottani erőművet, valamint a zóna felügyeletét. A nukleáris fűtőanyagot még évtizedekig hűteni kell, ezért a folyamatos felügyelet elengedhetetlen.
- Csernobil városa után érkeztünk meg a 10 km-es zóna ellenőrző pontjához. Ez az a terület, ami az erőmű balesete után a legsúlyosabban szennyeződött főképp céziummal, stronciummal és plutóniummal. Egyes részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent, de még így is maradtak úgynevezett forró pontok, ahol a sugárzás az egészségügyi határérték sokszorosa - mesélte a nyíregyházi fotós.
