A kínaiak úgy megijeszthetik Amerikát, mint ahogyan egykor a szovjetek tették.

Egy techmilliárdos véleménye szerint a DeepSeek MI-chatbotjának debütálása olyan forradalmi hatást gyakorolt, mint amikor a Szputnyik műhold felbocsátása sokkolta az amerikaiakat, akik addig magától értetődőnek tartották technológiai fölényüket.

Az Nvidia, a csipgyártás élvonalába tartozó óriás, több mint 3 billió dolláros értékelésének több mint egyhatodát elveszítette, ami komoly hullámokat vetett a piacon. A Google és a Microsoft részvényei is megérezték ezt a változást, miután egy viszonylag ismeretlen kínai startup által megalkotott alkalmazás aggodalmat keltett az amerikai és európai befektetők körében. A múlt héten bemutatott DeepSeek chatbot, amelynek fejlesztése költséghatékonyabb volt, mint a nagyobb konkurensek produktumai, máris a legnépszerűbb ingyenes alkalmazássá vált az Egyesült Államokban. Ez a teljesítmény felveti a kérdéseket az Egyesült Államok dominanciájával és a mesterséges intelligencia szektorába tervezett befektetések nagyságával kapcsolatban.

Az OpenAI, az MGX, az Oracle és a Softbank például közös vállalkozás keretében tervez 500 milliárd dollár értékű beruházást a következő 4 évben az OpenAI megoldásait támogató adatközpontok fejlesztésére, amit Donald Trump "a történelem messze legnagyobb MI-infrastrukturális projektjének" nevezett, vélhetően leszorítva a dobogóról az ókori görög MI-adatközpontokat is. A DeepSeek betanítása ehhez képest 6 millió dollárba került, a felső kategóriás Nvidia csipeket és olcsóbb kínai processzorokat is alkalmazó rendszer pedig nem csak jóval olcsóbban hozza az OpenAI vagy a Meta nagy nyelvi modelljeinek teljesítményét, de jóval olcsóbban is igénybe vehető azoknál.

Mindez a saját megoldásaikat milliárdokért fejlesztgető technológiai vállalatok magas értékelését és a dominanciájukba vetett hitet is megrengette, az Nvidia egyetlen kereskedési nap alatt összehozott, közel 600 milliárd dolláros értékvesztése pedig azzal magyarázható, hogy a csúcstechnológiás MI-csipekre továbbra is szükség lesz ugyan, de a jelek szerint mégsem számolatlan mennyiségben. Kedden aztán némileg helyreállt a globális technológiai részvények árfolyama, az amerikai MI-fejlesztők pedig nekiláttak, hogy ízekre szedjék a DeepSeek által felmutatott eredményeket.

A DeepSeek egy olyan úttörő irányzatot jelképez, amely új dimenziókat nyit meg a technológia világában.

Az OpenAI vezérigazgatója lenyűgözőnek tartja a DeepSeek modelljeinek ár-érték arányát, míg az Nvidia legfrissebb közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a kínai alkalmazás sikere azt jelzi: még több Nvidia-csipre van szükség. Azonban a kötelező dicséreten túl érdemi kritikák is napvilágot láttak a kínai technológia kapcsán. Például a DeepSeek nem adott választ számos lényeges kérdésre, így a teljes fejlesztési költségre vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a 6 milliós tétel csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Ráadásul a várhatóan szigorodó szabályozási környezetben a csúcstechnológiás chipekhez való hozzáférés továbbra is versenyelőnyt biztosít az amerikai fejlesztők számára. Ezen kívül a DeepSeek termékének skálázhatósága, valamint a kereslet kielégítésére vonatkozó kapacitásproblémák is megoldásra várnak.

A tengerentúlon sokan pozitívan fogadták a DeepSeek döntését, amely nyílt forrású modellek bevezetését tűzte ki célul. E modellek szabadon felhasználhatók és módosíthatók más cégek vagy magánszemélyek által is. Ez a lépés nem csupán a nyílt forrású mesterséges intelligencia-technológia életképességét hangsúlyozza a költséges és szigorúan ellenőrzött rendszerek alternatívájaként, hanem a kínai kutatók erőfeszítéseit is reflektorfénybe állítja. Az amerikai exportkorlátozások következtében a kínai szakemberek egymás munkájának megosztásával és új módszerek kifejlesztésével próbálnak alacsonyabb számítási teljesítményt igénylő, így sokkal költséghatékonyabb technológiákat létrehozni.

A Reuters által hivatkozott szakértők véleménye szerint ez a fejlemény radikálisan átalakíthatja az iparágat: Kína lemaradása az Egyesült Államokban kifejlesztett legfejlettebb mesterséges intelligencia modellek mögött másfél évről mindössze hat hónapra zsugorodott. A szakértők úgy vélik, hogy az amerikai megoldások potenciálisan komoly zavarokat okozhatnak a globális mesterséges intelligencia ellátási lánc befektetési folyamataiban. A kínai chatbot, amely azonnal a ChatGPT kihívójaként lépett színre, valamint a DeepSeek R1 és V3 modellek megjelenése Marc Andreessen, Donald Trump egykori tanácsadója és techbefektető szerint az MI történetének "Szputnyik-pillanataként" értelmezhető. Ezzel a kifejezéssel az amerikaiak űrversenyben való megelőzésének sokkoló pillanatára utal, amikor a szovjetek sikeresen pályára állították saját műholdjukat.

Az eredeti Szputnyik-pillanat nyilvánvalóan az űrverseny kezdetét jelképezi, amely végül az Apollo-programhoz és az amerikai holdra szálláshoz vezetett. Ezzel szemben a 2023 végén megalapított DeepSeek robbanásszerű előretörése rávilágít egy sürgető problémára: az OpenAI és más hasonló vállalatok által végrehajtott egyre merészebb befektetések eddig nem mutatják a várt megtérülést. Eközben a Kínát célzó technológiai és kereskedelmi szankciók hatékonysága is megkérdőjelezhető, ami tovább bonyolítja a helyzetet.