Magyarország a jövő technológiai központjává válhat, amennyiben bölcsen és stratégikusan lép fel.

Lépjen szintet vállalkozásával, éljen a hatékonyságnövelés teljes eszköztárával az AI-tól az energiahatékonyság-javításig!

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek az adatközpontok áramfogyasztásának legnagyobb arányú növekedésére számíthatnak az EU-ban

- egy új jelentésből kiderül.

Az Európai Unió 2025-ben indította el az InvestAI programot, amelynek célja, hogy 200 milliárd eurót irányítson mesterséges intelligencia (MI) beruházásokba. A program keretében egy átfogó MI cselekvési terv is készült, amelyben a következő öt-hét évben az adatközpontok kapacitásának legalább háromszorosára növelését tűzték ki. Az adatközpontok kulcsszerepet játszanak a mesterséges intelligencia fejlesztésében, ám már most is jelentős hatással vannak a helyi villamosenergia-hálózatokra, és a terjedésük következtében ez a hatás tovább fokozódik - figyelmeztet egy friss elemzés az EMBER nevű think tanktől.

A villamosenergia-hálózat kapacitásának korlátozottsága komoly kihívások elé állítja a hagyományos adatközponti csomópontokat, mint például Frankfurtot, London, Amszterdamot, Párizst és Dublint. Az úgynevezett FLAP-D piacok közé sorolt amszterdami, londoni és frankfurti adatközpontok 2023-ban a városok villamosenergia-igényének 33-42%-át használták fel, míg Dublin esetében ez a szám megközelítette a 80%-ot.

A jelenlegi előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy az EU nem lesz képes megvalósítani a 2030-ra kitűzött célját az adatközpontok kapacitásának bővítésével kapcsolatban, figyelembe véve a felmerülő akadályokat.

A rendelkezésre álló hálózati kapacitás csökkenése és a meglévő infrastruktúra leterheltségének növekedése miatt a főbb piacokon már várólistára kerülnek a hálózati csatlakozást igénylő új adatközpont beruházások, hasonlóan ahhoz, ahogy ez sok helyen az új időjárásfüggő megújulóenergia-termelő fejlesztésekkel is történik.

Az adatközpontok hálózati csatlakozási folyamata átlagosan 7-10 évig tart a tradicionális vezető piacokon, de időtartama akár 13 évre is elnyúlhat.

Ebből pedig más országok profitálhatnak. Miután a gyors piacra jutás kritikus fontosságú az iparági szereplők számára, a hálózati rendelkezésre állás meghatározó szempont a fejlesztők számára a beruházások helyszínének megválasztásakor. A nagy piacokon elsősorban a hálózati torlódások miatt a következő években lassulhat az adatközpont-kapacitás bővülése, és a problémák más piacok felé terelik a befektetőket, a növekedés súlypontja pedig Észak- és Dél-, illetve Kelet-Európába helyeződhet át.

A főbb piacokról az alacsonyabb hálózati korlátokkal rendelkező régiók felé való elmozdulás jelentős hatással van a villamosenergia-keresletre is ezen országokban. Észak-, Dél- és Kelet-Európában, ahol a hálózatok kevésbé zsúfoltak és az áramcsatlakozásokhoz való várakozási idő rövidebb, az adatközpontok energiaigénye várhatóan majdnem kétszer akkora növekedést (+110%) mutat 2030-ra, mint a hagyományos vezető piacokon (+55%).

Összességében az európai adatközpontok villamosenergia-igénye a 2024-es 96 terawattóráról (TWh) 2030-ig 168 TWh-ra. 2035-ig pedig 236 TWh-ra növekedhet - vagyis az előttünk álló 10 évben közel 150%-kal bővülhet a várakozások szerint.

Az évtized végéig az európai adatközpontok villamosenergia-felhasználása

nagyobb mértékben bővülhet, mint például az elektromos járműveké

- és világszerte a nehéziparon túl is jelentős mértékű áramfogyasztás-emelkedést idézhet elő.

Az adatközpontok áramigénye a legnagyobb növekedést az észak-európai országokban mutathatja; Svédországban, Dániában és Norvégiában a kereslet várhatóan már 2030-ig megháromszorozódik.

Ugyanakkor Magyarország is azon országok közé tartozik, amelyek az adatközpontok áramfogyasztásának legnagyobb arányú - 2035-ig a 4-szeres - növekedésére számíthatnak az EU-ban, igaz, meglehetősen alacsony bázisról. Ez a tendencia várhatóan a 2030-as években is folytatódik, és 2035-re Európa adatközpont-kapacitásának fele a hagyományos adatközponti centrumokon kívül működhet.

A hosszú várakozási időszakok valóban elriaszthatják az adatközpont-fejlesztőket, ugyanakkor a rendszerüzemeltetők és a fejlesztők stratégiai döntései kulcsszerepet játszhatnak a hálózati korlátok leküzdésében. E lépések révén felgyorsítható az új létesítmények telepítése, miközben a szükséges infrastruktúra-bővítés mértéke is csökkenthető. A lehetséges megoldások között szerepelhetnek:

Utóbbiakkal akár egy évre is csökkenthető a hálózati csatlakozásra való várakozás ideje.

A jövőben az adatközpontok kapacitásának várható gyors bővülése új lehetőségeket teremt a nemzetek számára. Azok az országok, amelyek előrelátóan tervezik meg villamosenergia-hálózataikat, kiemelkedő helyzetbe kerülnek az MI gazdasági és stratégiai előnyeinek kihasználásában. Az innovatív hálózatokba most befektető államok valószínűleg Európa adatinfrastruktúrájának központjaivá válnak a következő években – állapítja meg a legfrissebb elemzés.