A Jókai-enciklopédia tulajdonneveinek világában mélyen gyökerezik a magyar irodalom gazdagsága és sokszínűsége. E névjegyek nem csupán egyszerű szavak, hanem olyan emblémák, amelyek Jókai Mór életművének szellemiségét és témáit tükrözik. A történelmi szem


Egy lehetséges írói névszótár kidolgozása, amely a magyar szakirodalomból eddig hiányzik, elsősorban nyelvi és névtani szempontból közelítené meg anyagát. Fókuszálnánk a nevek kapcsolódására az adott műhöz, más irodalmi alkotásokhoz és a valósághoz, valamint az egyes nevek motiváltságára, stilisztikai funkciójára és a névalkotás módjaira. Fontos lenne feltérképezni a nevek és névváltozatok közötti összefüggéseket is. Egy ideális írói névszótár, amely Jókai Mór teljes névkincsét átfogja, becslések szerint körülbelül 50 ezer névcikket igényelne, emellett számos elméleti és gyakorlati kérdés megoldását is magában foglalná. (Erről a témáról, különösen a Jókai-névszótár kapcsán, részletesebben lásd T. SOMOGYI 2020.) Az ilyen irányú, névtani szempontú feldolgozás azonban nem állt a Jókai-enciklopédia szerzőinek fókuszában. Ennek ellenére a tulajdonnévi szócikkekkel kapcsolatos kérdésekre mindenképpen érdemes lenne figyelmet szentelni.

A Jókai-enciklopédia tulajdonneveket felsoroló címszavai között egyaránt találkozhatunk valós, illetve fiktív személyek nevével, ám ezek a nevek nem képeznek teljes listát, hanem bizonyos szempontok alapján lettek kiválasztva. Az enciklopédia tulajdonnévi címszavainak zöme személynevekből áll (körülbelül 1150 szócikk), amelyek az Előszó szerint három fő kategóriába sorolhatók: történelmi személyek, mitológiai és bibliai alakok, valamint irodalmi karakterek. Ezen kívül a kötetben előforduló intézménynévi címszavakat (például Angol Királynő, szálloda; Fácán, vendéglő) nem említi külön az Előszó, de földrajzi nevek között értelmezhetők, és a történelmi események elnevezései is, mint például a szolnoki csata vagy a hétéves háború, szintén a tulajdonnevek körébe sorolhatók. Bár nem klasszikus értelemben vett tulajdonnevek, a tulajdonnevekből képzett szóösszetételek és kifejezések, mint például Herkules-fő vagy herkulesbogár, szintén kapcsolódnak a tulajdonnévhez. Továbbá a köznevesült kifejezések, mint az Adonisz (értsd: 'férfiszépség') vagy a pecsovics (túlbuzgó kormánypárti), szintén érdekes jelenségek, hiszen ezek a kötetben gyakran nyomaikat hagyják a tulajdonnév eredetére vonatkozó magyarázattal is (mint például föníciai isten vagy a Festetich család tiszttartójának neve).

A tulajdonnévi szócikkek általában alapvető információkat és részletesebb leírásokat nyújtanak a névviselőkről, például történelmi jelentőségükről, vagy éppen ellenkezőleg, fiktív mivoltukról és intertextuális összefüggéseikről. Ezek az információk segítik a Jókai-művek és azok környezetének (egykori) világában való tájékozódást. Ugyanakkor van, hogy a szócikkek egy-egy konkrét műre hivatkozva csupán a szöveg alapján adnak magyarázatot (például a Szerafim atya esetében: "Jókai itt röviden összefoglalja, amit Schnitzler ír a szerzetes és a cár beszélgetéséről [Szabadság2: 193; 19]"), vagy elmaradnak az elvárt alapinformációk (mint például a Két Pisztoly kapcsán, ahol nem derül ki, hogy a hírhedt fogadó a hajdani szénapiac, a jelenlegi Kálvin tér közelében található Pesten). A forrásmegjelölések, azaz a Jókai-szövegekben való hivatkozások a közszói szócikkek többségében megtalálhatóak, de a tulajdonnévi szócikkek esetében ez a gyakorlat szinte kivétel nélkül hiányzik. Ennek magyarázata nem csupán a nyelvi elemtípusok közötti eltérésekben keresendő, hanem a felhasznált nyelvi anyag forrásainak és kiválasztásának sajátos jellemzőiben is.

A szöveg egyedi átfogalmazása: A kiadvány szerkesztői: Balázsi József Attila és Kiss Gábor.

A tulajdonnévi szócikkek, bár enciklopédikus jellegűek, szoros kapcsolatban állnak a nyelvi aspektusokkal is. Például a földrajzi névvel fémjelzett szócikkek nem csupán a megnevezett földrajzi helyszín elhelyezkedését tükrözik, hanem gyakran annak (történeti) jelentőségére is utalnak. Ezen kívül figyelembe kell venni a névváltozásokat (mint például közigazgatási átalakulások vagy Jókai egyedi névhasználata), amelyek révén egy speciális helynév-azonosító szótár szerepét is betölthetik. A mai nyelvhasználatban a személynevek kapcsán is fontos lehet az azonosító funkció (például Pio Nono, ami IX. Pius pápát jelöli, vagy Pestel ezredes, aki Pesztyel dekabrista vezető). Továbbá, bizonyos szócikkek különböző nyelvi és névtani információkat is közölhetnek; például a Majland szócikk a német Mailand eredetére, míg a Kin-Tseu név egy képzeletbeli országot jelöl, amely a Kincső női keresztnévhez is kapcsolható. A névcikkek általában betekintést nyújtanak Jókai és a Jókai-korabeli magyar nyelv névhasználatába. Például Darfurország Szudán Darfur vidékére utal, amely egykor önálló állam volt; Georgia a mai Grúziát jelöli (ld. a georgiai szócikkek); Horác vagy Horace a híres költő Horatiusra utal; míg a Patikárius-sziget a Néva torkolatánál található Aptyekarszkij osztrovra vonatkozik.

A tulajdonnevekhez kapcsolódó szócikkek hasznos tanulságokkal szolgálhatnak, különösen akkor, ha egy adott név különböző változatait mutatják be. Bár nem törekednek a teljességre, a különféle névváltozatok feltüntetése értékes információt nyújthat. Ilyen például [Holdváry] Szerafin neve, amely az Előszóban említett problémát illusztrálja [17], noha a hősnő neve nem szerepel a címszók között. Hasonlóan érdekes, ám az enciklopédiából szintén hiányzó példa a Rio de Janeiro névváltozatai [T. SOMOGYI 2020: 122]. A kötetben érthető okokból csupán ízelítőt kapunk ezekből a variációkból, hiszen a hasonló névváltozatok kezelése a kapcsolódó kutatások egyik legnehezebb aspektusa. Az ismertetett kiadvány céljai között pedig nem szerepel az eredeti szövegek részletes filológiai elemzése.

A homonimák, mint nyelvi jelenségek, különböző típusai izgalmas példákat kínálnak a Jókai-enciklopédia nyelvi anyagában. Például, a „hét választófejedelem” (történelmi méltóságok csoportja) és a „Hét Választófejedelem” (fiktív, 19. századi bécsi szálloda) között fellelhető különbségek, vagy a „garibaldi” (köpeny) és a „Garibaldi” (olasz szabadsághős) elnevezések illusztrálják a névadás és a köznevesülés különböző irányú folyamatait. Ezen kívül a címszók között más releváns összefüggések is megfigyelhetők, mint például Wellington és a Wellington-csatorna, valamint Tamás és a tamáskodik kifejezés. Érdemes kiemelni, hogy néhány címszó megformálása megnehezítheti a keresést; például az „angolok elfogták Waterloonál” vagy a „budai Szent György tér” kifejezések, valamint a „Patkó, Hajnal, Bogár Józsi” [egyetlen, felsorolásszerű címszóként] nem követik a megszokott mintákat. Ezekben az esetekben hiányoznak a várhatóan elérhető címszók, mint a „Waterloo”, „Szent György tér”, „Hajnal” és „Bogár Józsi”, továbbá a „hétéves háború” utaló címszó is. Mindezek a példák rávilágítanak a nyelvi anyag sokszínűségére és a címkézés bonyolultságára.

Természetesen! Kérlek, adj meg egy részletet vagy témát a könyvből, amiből szeretnéd, hogy egyedi szöveget készítsek.

4. Az előbb említett példasor hűen tükrözi a Jókai-enciklopédia jellegét és profilját. Számunkra ez azt is jelzi, hogy a kötet tulajdonnévi szócikkeinek fő célja nem a Jókai-regények szereplőinek és helyszíneinek alapos felsorolása és bemutatása, sem pedig a névanyaguk részletes elemzése. Sokkal inkább összhangban áll a kötet alapvető célkitűzéseivel, amely a Jókai-regények mélyebb megértésének elősegítésére és az olvasók ismereteinek gazdagítására irányul. Az ettől eltérő vagy ezen felül álló szempontokat és tartalmakat nem várhatjuk el egy olyan komoly feladatot magára vállaló Jókai-enciklopédiától. A munka sajátos jellege és gazdag tartalma, valamint a benne található tulajdonnevek kezelése és feldolgozási módja, továbbá a velük kapcsolatos felmerülő kérdések, olykor kihívások, mind tanulságosak lehetnek számunkra. Különösen akkor, ha a jövőben Jókai vagy más íróink névvilágának lexikográfiai feldolgozására, illetve ennek lehetőségeire és megoldandó problémáira szeretnénk irányítani a figyelmünket.

Related posts