A híd, amely a gyermeki játékok színhelye volt Esztergomban, 114 éve eltűnt a térképről: a legendás Cifra híd emléke még mindig él a város lakóinak szívében.

114 éve egy jelentős átalakulás zajlott le, amely örökre nyomot hagyott Esztergom egyik ikonikus helyszínén. A Cifra híd története máig sokakban felidézi a nosztalgia édes pillanatait, és emlékeket hoz elő a város múltjából.
Ma van pontosan 114 éve annak, hogy eltűnt a Kis-Duna fölött álló, sokak számára kedves Cifra híd. 1911. augusztus 3-án bontották el végleg, hogy a folyó medrének kotrását akadálytalanul elvégezhessék. Bár már korábban is terveztek neki búcsút inteni, végül csak a nyár közepén történt meg ez.
A Cifra híd, ahogy az esztergomiak emlékeznek rá
A híd hosszú időn keresztül a város és a sziget közötti egyetlen összekötő szál volt. Egyszerű, fából készült szerkezete sokáig megőrizte varázsát, és mindenki a szívébe zárta. Kocsik már évek óta nem zakatoltak rajta, hiszen a folyamatos javítások ellenére is egyre inkább megkopott. A város lakói különösen emlékeznek a középen futó, vastag gerendára, amelyen a gyerekek számtalanszor próbálták ki ügyességüket, mintha kötéltáncosokká váltak volna. Ezt a nosztalgikus pillanatot idézi fel az Esztergom Anno Facebook oldal.
**Egy korszak vége** Ahogy a nap utolsó sugarai is eltűnnek a horizonton, úgy érkezik el életünkben is az a pillanat, amikor egy jelentős időszak végéhez érkezünk. Ez a váltás nem csupán a naptár lapjainak fordulását jelenti, hanem mélyebb, belső átalakulást is hoz magával. Egy korszak vége sokszor fájdalmas, hiszen emlékeket és élményeket hordoz magában, amelyek formáltak minket. Azok a pillanatok, amelyek örökre bevésődtek a szívünkbe, most visszanézve mosolyt csalnak az arcunkra, de egyben szomorúságot is ébresztenek. Az elbúcsúzás mindig nehéz, de talán éppen ez az, ami lehetőséget ad arra, hogy új utakat fedezzünk fel. A változás szele fújdogál, és bár kezdetben talán ellenállunk neki, végül rá kell jönnünk, hogy a jövő tele van ígéretekkel. Az ismeretlen területek kihívásai előhozzák belőlünk a rejtett erőforrásokat, és segítenek abban, hogy fejlődjünk és új szempontokat nyerjünk. Így hát, amikor egy korszak véget ér, ne csak a búcsúra koncentráljunk, hanem a lehetőségekre is. Mert minden vég egy új kezdetet rejt magában, és ki tudja, milyen csodák várnak ránk a következő fejezetben.
A bontás után már csak a vashidakon lehetett átkelni a szigetre, ami sokak életét megnehezítette - például a szigeti vendéglősökét, akik így távolabb kerültek a város nyüzsgésétől. Felmerült az ötlet, hogy ideiglenesen csónakjárat közlekedjen, de a magas partfal miatt ez sem volt egyszerű megoldás. Bár később új, modern híd épült, a régi Cifra híd hangulata és emlékei örökre a város múltjának részévé váltak.