A gáz ára 23%-kal emelkedett a tavalyi évhez képest, míg az átlagos fogyasztói árak 4,3%-os növekedést mutatnak.
A kormány tovább harcol az áremelések ellen, csak az a fránya infláció ne lenne.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb statisztikái alapján 2025 szeptemberében a fogyasztói árak 4,3%-kal emelkedtek az előző évhez képest - értesült az MTI. Az infláció tehát továbbra is 4% fölött mozog, és bár a legfrissebb havi adatok szerint augusztushoz viszonyítva "nem tapasztaltak jelentős változást" az árakban, a legtöbb élelmiszer és szolgáltatás ára továbbra is emelkedik. A csokoládé és a tojás ára közel 20%-kal nőtt, míg a kávé több mint 17%-kal drágult. A vezetékes gáz esetében 23%-os áremelkedést, az elektromos energia esetében pedig 2,3%-os drágulást regisztráltak. Érdekes módon a KSH kiemeli, hogy csupán néhány alapvető termék, mint például a margarin és a cukor ára csökkent.
A kormány ennek ellenére - lassan szokásos módon - másként látja a helyzetet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében arról írt, hogy "a magyar családok és nyugdíjasok védelme érdekében" a kabinet továbbra is harcol az "indokolatlan áremelések" ellen, és nem a profithajhász multik, hanem a magyar emberek pártján áll. Az NGM szerint az árstopok és önkéntes korlátozások "gyors és érdemi árcsökkenést" hoztak, a drogériákban állítólag 27 %-kal, az élelmiszerüzletekben 20 %-kal olcsóbbak a termékek, de zavar lehet az erőben, mert az inflációs adatok ezt közel sem igazolják vissza.
Kifejezetten ellentmondásos a minisztérium érvelése az energiaárak alakulásával kapcsolatban. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a háztartási energia átlagosan 10,6%-kal, a vezetékes gáz pedig több mint 23%-kal drágult az elmúlt év során, a kormány mégis azt várja el a vállalkozásoktól, hogy ne emeljék az áraikat. Nehéz elképzelni, hogy a boltok, gyárak és szolgáltatók, akiknek költségei folyamatosan növekednek, hogyan tudnák fenntartani az árakat anélkül, hogy veszteséget vállalnának – mindezt "hazafias kötelességből".
A minisztérium legutóbbi közleményében részletesen felsorolta a családtámogatási és adómentességi intézkedéseket, amelyeket az anyagi biztonság szavatolásának eszközeiként emelt ki. Július 1-jétől adómentessé válik a CSED és a GYED, míg októbertől a három gyermekes anyák számára teljes személyi jövedelemadó-mentességet biztosítanak. Továbbá, 2026-tól a 30 év alatti, valamint a kétgyermekes anyák is részesülnek majd a kedvezményekből. Az NGM hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések a magyar családok támogatását célozzák, ami kétségtelenül igaz. Ugyanakkor a KSH adatai azt mutatják, hogy a mindennapi megélhetési költségek folyamatosan növekednek, ami árnyékot vet a bejelentett intézkedések pozitívumaira.
A közleményből természetesen a Tisza Párt sem maradhatott ki. A minisztérium álláspontja szerint a kormány "a Tiszával ellentétben nem a családok pénzének elvonására törekszik, hanem annak megóvására", miközben az infláció mértékéről és okairól a kormányzati vezetés hallgat, mint a sír. Ráadásul az is kérdéses, hogy a kormány, amely az olcsó orosz gázt mint utolsó mohikán használja, és ezzel az egész világgal szembefordul, hogyan indokolja a 23%-os hazai áremelkedést. Ez a helyzet nem igazán felel meg a rezsicsökkentés szellemének, és aligha védhető ésszerű érvekkel.
Miközben a kabinet folyamatosan a stabil gazdaság, a mindent átható támogatásokkal segített családok, a nyugdíjasok és a fiatalok számára kedvező szuperhitelek dicsőségéről mesél, a kijózanító valóság az, hogy a szuper repülőrajttal és sosem látott gazdasági fellendüléssel büszkélkedő évben a kormány nem tudott semmivel sem kedvezőbb mutatókat felmutatni, mint 2024-ben. Az igazság az, hogy egyre kevesebb termék kerül a kosárba ugyanannyi pénzért, és a 15 éve kétharmados többséggel kormányzó Fidesz a választások előtt nyolc hónappal egy ellenzéki párt ismeretlen gazdasági politikájára mutogat, ami azt sugallja, hogy ők nem az inflációval és a számokkal küzdenek, hanem a valósággal – és ez folyamatosan így van.
