14 nap múlva Paul Watson, a bálnavadászat ellen küzdő aktivista sorsa véglegesen el fog dőlni - PlanetZ.

Paul Watson, az egyik első Greenpeace-tag és a bálnavadászat elleni harc ikonikus alakja, 14 napon belül megtudhatja, kiadják-e Japánnak. Az aktivista négy hónapja van fogságban Grönlandon, ahol börtönbüntetését hosszabbították meg a döntésig.

Watson, aki december 2-án ünnepelte 74. születésnapját, Nuuk városában állt bíróság elé. Lars-Christian Sinkbæk bíró döntése értelmében Watson továbbra is a főváros melletti Anstalten nagy biztonságú börtönében marad. Az ügyvédei fellebbezést nyújtottak be a grönlandi legfelsőbb bírósághoz, miközben Watson politikai indíttatásúnak nevezte ügyét.

"Amikor júliusban először felmerült a gondolat, még csak nem is sejtettem, hogy ma, a születésnapomon egy grönlandi bíróság előtt fogok ülni. Az ügy mögött politikai motivációk állnak, és egy aprócska vádot fújtak fel, mintha az valami óriási jelentőséggel bírna. Dánia eddig mindig a jogállamiság mintapéldájaként volt számon tartva, de most nézzék meg, hova jutottunk!" - mondta a bíróság előtt.

Watson ellen Japán egy 2010-ben történt esemény következtében bocsátott ki Interpol körözést. Az incidens során a Shonan Maru 2 nevű bálnavadász hajóra állítólag szándékosan stink bombát dobtak. Noha Watson az eset idején nem tartózkodott a helyszínen, Japán hatóságai szerint ő volt a felelős az akció irányításáért, amely kisebb sérüléseket okozott a hajó egyik legénységi tagjának.

A vádak között található az üzleti tevékenység zavarása, birtokháborítás, rongálás és testi sértés, amelyek Japánban akár 15 évnyi börtönbüntetést vonhatnak maguk után. Ezzel szemben a dán jogrend értelmében ezek a vádak csupán egy év szabadságvesztést eredményezhetnének.

Watson jogi képviselői kétségbe vonják, hogy a felhozott vádak elegendőek lennének a kiadatásához, és hangsúlyozzák, hogy Watson nem volt jelen az adott esemény során. Az aktivista Peter Bethune, aki szintén érintett az ügyben, Japánban két év börtönbüntetést kapott, amelyet öt évre felfüggesztettek. Bethune később, eskü alatt tett vallomásában elmondta, hogy Watson nevét csupán azért említette, hogy enyhébb büntetést kapjon.

Watson és jogi csapata úgy vélik, hogy a japán kiadatási kérelem, amely 14 évvel az eset után került előtérbe, politikai indokokkal bír. Az aktivista az utóbbi években zökkenőmentesen utazott, például Monacóba is, ahol II. Albert herceggel találkozott. Ezzel szemben Mariam Khalil, Grönland főügyésze rámutatott, hogy a japán hatóságok 28 alkalommal frissítették az elfogatóparancsot azóta. Khalil hangsúlyozta, hogy a dán igazságügyi minisztérium jelenleg Japántól várja az utolsó információkat a végső döntés meghozatalához.

Paul Watson szerint kiadatása esetén nem térne haza Japánból. Az aktivista, akinek két kisgyermeke és egy 44 éves lánya van, azt nyilatkozta, hogy "egy japán börtönt nem élnék túl". Az ügy egyre inkább globális figyelem középpontjába kerül, mivel Watson évtizedek óta a bálnák és a tengeri élővilág védelméért küzd, gyakran "erőszakmentes agresszióval" akadályozva a bálnavadászatot.

A dán kormány a következő két hét során fogja meghozni a végső döntést az ügyben, ám Watsonnak még mindig lesz lehetősége fellebbezni, ami újabb jogi bonyodalmakat generálhat.

Miért fontos ez az ügy?

Paul Watson ügye nem csupán egy ember története; ez a tengeri élővilág védelméért folytatott harcának szimbolikus küzdelmét is tükrözi. Az aktivista tevékenységei világszerte heves vitákat generáltak, amelyek arra kérdőjelezik meg, meddig terjedhet egy civil szervezet hatóköre az igazságos ügy érdekében. E kérdések mögött ott rejlik a politikai motivációk határvonalának meghúzása is, amely a jogállamiság keretein belül egyre bonyolultabbá válik.